Férjem dögrováson. Vírusos nyavalya lázzal, hányingerrel.
23. este
Délelőtt rohanás, utolsó cuccok beszerzése. (Férjemnek vettem
egy inget az öltönyéhez, magamnak meg egy harisnyát). Késő délután
pakolás, fa díszítése, porszívózás előtte és utána, férjem ápolása.
Majd este 9 körül... tök sötét... se kép, se hang... valami levágta
a biztosítékot... kimegyek, hogy visszakapcsoljam, nem megy... még
egyszer régen az elműs azt mondta, jó erőteljesen kocogtassuk meg a
dobozt egy csavarhúzóval... jóóóóóóó erősen megtettük, semmi....
férjem az újonnan bekötött konektorra gondolt... kikötötte, fel
tudtuk kapcsolni a villanyt, de a hűtő nem ment. Az az egy
konnektor volt a konyhában, hiszen a másikat kikötötte...
Node.. nem volt elég hosszú hosszabbító, hogy a szobából vezessük
ki a hűtőhöz az áramot. Kb. fél 11... irány tekkó hosszabbítóért...
Nagyon sokan voltak. Lett áram, műkszik a hűtő, szuper, uzsgyi
aludni, holnap 6-kor kelés.
24-26-ig Hévízen voltunk a családdal (anyu, apu, tesóm, zuram,
meg én). Ez volt az első olyan karácsony, hogy nem voltunk itthon.
Végülis jó volt, mert jókat ettünk, nevettünk, fürödtünk, szauna,
jacuzzi, gőzkabin..
Odafele út: kedves "Andrea" ő a gps navigátorunk, nem ismerte a
8-cas út Csór utáni szakaszát... vagy egyszerűen karácsony volt már
nála is, és úgy döntött nem dolgozik tovább. El akart terelni
jobbra egy olyan úton, ami kb. 15 km-ig egyenes, a 7. km-nél. Kis
izgulás, másik útvonal kérés, magunkra illetve a táblákra
támaszkodva eljutottunk Várpalotára és onnan már minden ment símán.
(Anyuék vonattal mentek, ők hamarabb a hotelbe értek, mint mi),
aztán én zavarodtam meg és kétszer újra kellett terveznie, mert nem
ott mentem le, ahol kellett volna. Így bekolbászoltunk Tapolca
belvárosába. No comment.
A férjem már előtte kb. két-három nappal dögrováson volt, mert
benyelt valami vírust, ami lázzal járt :S Vittünk neki termoszban
teát, és még Tapolcán a tekkóba is bementünk,hogy vegyünk egy
vízmelegítőt meg a teázáshoz kellékeket.
Képeket majd mellékelek.
26. délelőtt
Visszafele sima út, kocsiból fotózás.
26. délután
anyósomékhoz karácsonyozni, zabálás
kocsikulcsot úgy elraktam, hogy az egész família azt kereste.
persze a férjem feje akkora volt, mint egy jól megtermett
görögdinnye...
Én meg csak azt hajtogattam, hogy a kulcs nem vész el, csak
átalakul.. és meg lett ... fél óra múlva :D
Sötétben vezetés, amit nem nagyon komálok...
26. este
kipakolás meg ilyesmi
27. reggel 6
meló
28. reggel 6- este 10 : leltár :S
29. reggel 6- délután 4: leltár: S
Ja és itt a vége :)