"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."

Nm én írtam.Nekem nem volt se a jó se a rossz oldalához szerencsém még.Érdekes gondolat. Furán nézek,ha olykor valaki azt mondja,szerelmes...szerintem a szerelem az emberekben csak fogalomként él,de valójában nem létezik.Vegyünk alapul egy akármilyen "szerelmet"...Miből áll? Két ember találkozik mittudomén a boltban vagy valahol,és egymásra mosolyognak egy karfiol fölött...Mindennap látják egymást,és kölcsönösen egyre többet gondolnak a másikra,majd mikor úgy döntenek,ideje lépni,jön egy telefonszám,mailcím vagy egyéb csere...Beszélgetnek,írogatnak egymásnak és azt hiszik,most biztosan szerelmesek,tehát elérkezett az idő csak kettesben találkozgatni,és hamarosan túlesnek egy smároláson vagy annál tovább is mennek. "Húdeszerelmesvagyok" alapon összeköltöznek,majd ekkor már rájönnek,hogy a választottjuk nem is olyan szép és okos,mint amilyennek hitték,mert hát miért van kitakarítva egy legénylakásban,vagy egy nő lakásában például miért van felhajtva a slozideszka (rosszabb esetben miért vannak rajta sárga foltok,de ezt majd még elemezzük később)...Hamarosan a nő esküvőt,gyereket akar,a pasi pedig a függetlenségét.Veszekedni kezdenek,gyakran ezek a viták mindennapossá válnak,mígnem eljutnak arra a szintre,hogy lassan bármit megtennének,csak ne kelljen hazamenni a másikhoz.Ilyenkor jön az,hogy valamelyikük lelép,és kölcsönösen nem keresik egymást...Aztán egy idő múlva újra találkoznak a boltban,meglátják a másikat és leköpik egymást a karfiol fölött...Kérdem én,ebben hol a szerelem? :D