India titkai

Fogság

Moszkva - Petuski

Épp ezt a három könyvet olvasom most párhuzamban. Jópofa dolog, ahogy keveredik az ember fejében az indiai jógik misztikus világa a Krisztus korabeli zsidóság hagyományaival és az orosz alkoholista filozófiájával.

Most, hogy vége a vizsgaidőszaknak, végre elkezdem olvasni, mert már egy hónapja kacsintgat rám az asztalról és már alig bírtzam megállni, hogy ne nyúljak hozzá. : )

Az est további része izgalmasnak ígérkezik!

Pár napja vettem magamnak. Tegnap belekezdtem, de nem birom letenni.

Bár kicsit nyomasztó, de ajánlom mindenkinek. 

Egy pár hónapja kaptam ezt a könyvet, de csak most jutottam el az olvasnivalóimban oda, hogy neki kezdjek. Arra felhívták a figyelmemet, hogy a könyv főszerepkője igencsak szeret vedelni, és maga a sztori egyik vonulata is az, hogy a Moszkva - Petuski vonatutat végigissza. Azt azért nem gondoltam volna, hogy Venyicska barátunk, akiről még semmit nem tudok azon kívül, hogy nem látta a Kreml-t, szóval barátunk már az első oldalon lehajt két korsó sört, egy üveg bort, négy pohár vodkát és még valamit, amire nem emlékezik. Mindezt körülbelül egy A7-es méretű papír oldalán teszi.

Úgy érzem remek olvasmány lesz! : )

Úgy véltem, elég ha a kemencékre szorítkozom. A felépítendő négy létesítményhez összesen harminckét kemencével elérhetem, hogy huszonnégy óra alatt nyolcezer holttestet égessek el, s ez a szám midössze kétezerrel volt kisebb a Reichsführer által tervbe vett "csúcsteljesítménynél". Így legfeljebb egyetlen kisegítő gödörre lett volna szükségem, hogy adott esetben a fennmaradó kétezret elégessem.

Az igazat megvallva, nem nagyon lelkesedtem a gödrökért. Az eljárást durvának és kezdetlegesnek találtam, méltatlannak egy nagy ipari nemzethez.

- Valamikor - mesélte Castle -, úgy tizenöt éves koromban, itt a közelben lázadás tört ki egy görög hajón. Fonott bútort szállított Hongkongból Havannába. A lázadók elfoglalták a hajót, de nem tudták, hogy kell irányítani, és "Papa" Monzano vára mellett a sziklán összetörték. Mindenki ottveszett, csak a patkányok nem. A patkányok meg a fonott bútorok megmenekültek. [...]

- És egy csomóan ingyenbútort szereztek, egy csomóan meg bubópestist. Tíz nap alatt ezernégyszázan haltak meg apa kórházában. [...]

- Az ágyéktájon és a hónaljban grépfrút nagyságúra duzzadnak a nyirokmirigyek. [...]

- A halál beálltával a test elfeketedik. Négerek az alagútban, itt nálunk San Lorenzón. Amikor a döghalál elvégezte a dolgát, a Remény és Irgalom Háza az őserdőben olyan volt, mint Auschwitz vagy Buchenwald. Akkora rakásban hevertek a hullák, hogy a talajgyalu elakadt, amikor a tömegsírba akarta söpörni őket. Apu úgy dolgozott, hogy le se feküdt napokig, de nem ment vele sokra. [...]

- Ja igen. Na szóval egy álmatlan éjszakán én is fennmaradtam, míg apa dolgozott. Alig találtunk élő beteget, akivel kezdhettünk valamit. Sorra minden ágyban halottak feküdtek.

- És apa erre elröhögte magát - folytatta Castle. - Nem tudta abbahagyni. Kiment az éjszakába, egy szál zseblámpával. És röhögött. Végigjártatta a zseblámpa fényét a felhalmozott hullákon. Fejemre tette a kezét, és tudja-e, mit mondott nekem az a bámulatos ember? - kérdezte Castle.

- Nem én.

- "Fiam - szólt hozzám apám -, egyszer ez mind a tiéd lesz."

A pofák Burmából hordták zsákszámra a heroint, amíg a ravasz nyomozó szervek be nem buktatták őket. Az ügy kapcsán még az elkövetők anyját, apját, feleségét és gyerekeiket is megszólaltatták, hogy ugyan mondják már el, mennyire szégyellik magukat a társadalomra veszélyes családtagjuk tette miatt. A társadalom meg gondolom, a végletekig felbaszta magát azon, hogy ilyen alakok mászkálnak benne, úgyhogy morális tanulságként és egyben ösznépi orgazmus gyanánt azt is gyorsan be kellett mutatni, hogyan nyerik el méltó büntetésüket az ilyen lump elemek. A kedves hangú kommentátor hölgy eminens honleányi büszkeséggel csicseregte, hogy a tökéletesen működő kinai igazságszolgáltatásnak a bűnszövetkezet kézre kerítésétől számítva mindössze tizennégy napra volt szüksége ahhoz, hogy feltárja az ügy minden momentumát, megállapítsák az elkövetők bűnének mértékét, továbbá meghozzák és végrehajtsák az ítéletet. A tizenegyből nyolc fickó ott térdelt ingre-gatyára vetkőztetve egy fal előtt. A szemüket bekötötté, a kezüket meg hátracsomózták, majd agyonlőtték mindet. A másik három elkövető még fiatalkorú volt, így az ő ítéletük végrehajtásával a nagykoruságig várnak.

"Vow! Ezek aztán nem szaroznak!"