Tajata om gate gate para gate paraszam gate bodhi szoha Saribu!

Hétvégi beszámoló.

Pénteken, elmentünk összepakolni a cuccot az I. Szolnoki Retro Bálra. Berendezés, díszlet és miegymás. A három jó madár, már január óta nem ivott együtt, mert én a barátnőmre koncentráltam (egyre bizonyosabb, hogy fölöslegesen), és vizsgaidőszak is volt. Na, bementünk az irodába a berendezés egy piciny részletéért, és ott már Béla bátyó várt minket 2 l finom házi körte pálinkával. Azt hiszem meg is lett az alaphangulat a pakoláshoz. Utána megittunk egy-egy sört, és átvittük a berendezést a megbeszélt helyre. Mindezek megtörténte után mint akik jól végezték dolgukat, gondoltuk hogy bedobunk még valami „üdítőt”. El is mentünk a Hillerbe, ahol Gergő elvtársam elővett egy szép nagy üveg Rojál vodkát, és közölte velem, hogy ez a névnapi ajándékom. Huhu, én örültem mint majom a farkának, és mivel ők nem szeretik a vodkát, így kénytelen voltam én meginni. De hogy legyen kerek a dolog, azt mondták hogy ha húzóra lenyomom akkor kapok még egyet. Nekem se kellett több, és elővettem az orosz vörös edzett gigámat, és egy szuszra lenn volt. A kocsmában hírtelen tapsvihar keletkezett… nem értem miért?! Majd az immáron nyert vodkámat is lehúztam. 21:30-kor elindultam haza, és mikor haza értem igencsak szépen levágott a szesz az ágyba. Reggel felkelve, készültem, hogy megyek gyakorlatra pótolni –Zs[é] miatt kellett még pótolnom, bezzeg ő fetrenghetett otthon amíg én miatta pótoltam- , és alig bírtam össze rendezni a mozgásom. Igen csak húzós napom volt. Elérkezett a délután, amikor is hazaértem és lefeküdtem aludni. Elvileg nekem 15:30-ra kellett volna mennem termet ellenőrizni, meg a piát bepakolni. Ez nem jött össze, mert 16:00-kor keltem, majd lefürödtem, vasaltam, szárítottam. Így oda értem 17:40-re. Elegánsan késtem. Akkor megkerestem Pampit, Gerit, Ákost és helyettük találtam Ágit, Evelint, meg Dórát. Nem lett volna rossz, ha lennének pedofil hajlamaim. Végül is megtaláltam a ska- cokat, és nekikezdtünk inni 4 üv. BB szürkebaráttal, és 1 üv. vodkával. Ekkor elkezdtünk Retro hajakat csinálni a csajsziknak kerámialapos hajvasalóval, meg hajsütő vassal, vaxal, és tupír fésűkkel. Mi voltunk a „Pampi & Boo szalon”. Igen jól sikerültek, olyan Csinibabásan. Aztán amikor már a 8 lányka haján is túlvoltunk, akkor elmentünk pörögni. Közben megérkezett Soci, Meske, Viktor, Szvenja, és már megint ittunk, meg Emesével lelki tréninget tartottunk egymásnak. Ő nekem Zs[é] miatt, én meg neki a pasija miatt. Aztán mikor kibeszéltünk mindent akkor olyan jót táncoltunk másfél órán keresztül. Régen voltam ilyen nyugodt mint akkor este Meskóval. Olyanok vagyunk mint a testvérek. Majd rám szállt egy halom 16, 15, éves kis picsák, akiket nem tudtam az istennek se lerázni. Ja valahogy 4 óra felé értem haza. Nagyon jó volt. Egyetlen baj az az volt, hogy megint csak Ő járt a fejemben. Még mindig szeretem… nem tudok mit tenni. Ez van és kész. Bár szerintem ez Őt csöppet se izgatja, és nem foglalkozik már velem, de ez így egyenlő nekem a harakirivel. Csak nem kaptam előtte teát. Szar ez így, de Mesuval tegnap ezen is átrágtuk magunkat. Jól esett, mert ha már az illető nem képes arra, hogy igen is beszéljünk a dolgokról, jól esik hogy Mesire ilyenkor is számíthatok. Ő az akire 40 év múlva is emelt fővel emlékszem vissza.

A lényeg azaz, hogy igen jól esett már ez a kis TEAM party. Megismerkedtem jó pár új arccal itt a szolnoki vad éjszakában. Remélem azért némelyikükkel még összefutok. Természetesen lesz még ehhez hasonló retrobál, de nem tudom mikor.

Ja! Ma a JATE-ban Besh o Drom konci lesz! Aki tud mennyen, és mesélje el nekem milyen volt. Már régen voltam Besh o Drom- on.

Teljesen jól vagyok.

Meglepő, hogy életemben sosem hevertem ki semmit gyorsan, mert túlságosan mélyen éreztem az emberekben. Főleg érzelmi téren voltam igen ragaszkodó, és nehezen engedtem el ami már megvolt. Ezért is szerettem szingli lenni, mert nem volt kit féltenem, kiért aggódnom, kitől függenem, vagyis szabad voltam maximálisan. Sajnos az ember gyarló felépítése miatt, szükségletei egymásba fonódva épülnek fel, és egy kielégítetlensége hozza a másikét. Ez egy darabig tűrhető, majd fullasztó egy érzés. Így néha nekem is bekötik, deresedő fejem enyhén hátráló hajfonatát. Ezen alkalmak mindig egy kaptafára végződtek, és mind más- más struktúra alapján zajlott, de ugyan abba a nagy folyóba érkezett. Sokszor megakartam fulladni én is ebben a folyóban, mert hagytam hogy sodorjanak a dolgok magukkal, mint egy darab fát a víz tetején. Most viszont már érzem a mögöttem álló 13 év meditáció hasznát e-téren is. Sokkal jobban tűröm a dolgokat, és a folyóból pillanatok alatt kimászom, és már is napozok a parton újra. Tudom, nem én vagyok a buddhista egykedvűség mintaképe, de jó úton haladok. Nem azt mondom, hogy már nem izgatnak a körülöttem zajló dolgok, de nem mártom magam túl mélyre bennük. Nálam úgy zajlik egy szakítás, hogy a következő szinteken megyek végig –teljesen függetlenül attól, hogy ki szakított kivel-: felháborodás, melankólia, depresszió, tagadás, vádolás, bosszú, és utána jól is érzem magam. Ez régen eltartott fél évig is, és most 3 nappal rekordot írtam. Ez pompás.

Tegnap elmentem shopingolni, mert szombaton Retro- bálba vagyok hivatalos, amely kosztümös, 2 ft lesz 1 gombóc fagyi, és 3 ft 50 fillér 1 üveg kőbányai ( bár mivel már filléres nem igen van forgalomban így kerekítenek 4 ft-ra). Először hippi feelinget szerettem volna felvenni, mivel a téma a ’60-s, ’70-s, ’80-s évek. Ezzel csak annyi baj van, hogy mivel kopasz vagyok így az alapvető hippi lázadási szimbólumom hiányzik. Így maradt Fenyő Miki féle jampec suhanc. Turkáltam egy angol- francia cég bálás lerakatában egy pepita mintás 4 számmal nagyobb gyapjú zakót ami kifejezetten jó állapotban van, egy kórházi pizsamaszerű kékes csíkos inget, egy szociálvörös nyakkendőt, és egy twist nadrágot. Ezért mindért fizettem 513.- Ft-ot. Azt hiszem, ha bárhonnan nézem is igen jól jártam. Úgy hogy ez is dobott a napomon