can't read my poker face

Vannak azok a színészek, akiknek minden filmje kötelező. Legalábbegyszer. és a legtöbb csak egyszer. :) Nekem ebbe a kategóriábatartozik Jakie Chan, Jean-Claude Van Damme és Sylvester Stalloneis.

Bevallom, a száguldó cirkusz nagy rajongója vagyok, így afentivel együtt már tuti kombója volt annak, hogy a Felpörgetvebekerüljön a DVD gyűjteményembe.

De azt is be kell vallanom, hogy évek óta állt már apolcon. Kellett egy nagy adag nosztalgikus hangulat egyrendhagyó Stallone-filmhez. És nem okozott csalódást! Épp azthozta, amit vártam. Semmit :))

A világbajnoki címért kiélezett csatát vív Bly, az újonc és arutinos Brandenburg. A feszült helyzet a magánéletükre iskihatással van, és ahogy a pályán, úgy egy nő miatt az autón túl issikerül összegabalyodniuk.

Javíthatatlanul thriller és horror fan vagyok, így sosem adom fel, hogy ha szabad a gazda, akkor megkíséreljek egy újabb gyöngyszemet találni ezekben a műfajokban. Inkább kevesebb, mint több sikerrel...

A kategória meghazudtolása a címben szereplő alkotás, ha ugyan alkotásnak lehet nevezni. A stáb ugyanis kissé eltévelyedett a mozi dzsungelében, amikor azt hitte, hogy csupán azzal nagyot - és talán jót - lehet alkotni, ha vérben tocsogó gyilkosságok tömkelegével árasztja el a vásznat.

A sikert még egy rendkívül csinos, ám ádáz főszereplő hölgy sem garantálhatja. Egy részt a küllem nem garantálja a színészi adottságokat, másrészt azért mert egy nőnek jó alakja van, még nem vonszol be egy művet a hátán a filmtörténelembe.

Színészi teljesítményekről azért nem lehet beszélni, mert nem volt. A rendező pedig előtte tuti letolt valami illegálisat, mert össze-vissza ugrált az időben, követhetetlenné téve ezzel a cselekményt.

Isten látja lelkem, én megpróbáltam... 

* mert a filmjei mindig komoly témát boncolgatnak, ésfantasztikusan ragadja meg a mondanivalót

* mert kellemes humorba van ágyazva

* mert szép az orra

* és mert a filmjeire nem lehet ráunni, bármennyiszer meg lehetőket nézni ;) 

Anyám borogass!!!WTF???Kb. a 30. percnél adtam föl, pedig aleírás alapján igencsak fölkeltette érdeklődésemet.

Gyermekeim az Úrban! Eljövé az Úrnak ángyálái, mert a bolygótellepte az erkolcsosult erkölcsű emberiség. Feladata azangyalhadseregnek kiírtani az embereket. Ámde! Mihály (nem vicc,tényleg frankón lefordították!!!) farkangyal nem áll be a sorba,eltökélte, hogy megmenti a fajtánkat, így szembeszálla a hörgő,vérszomjas, vámpirfogú, emberihúst evő angyalokkal, akik képesekakár egy még az 1900as évek elején napvilágot látott, napjainkbanmár erősen nyugger mammer bőrébe bújva gyilkolni le az életreméltatlanok tömegét, miközben a kultusszá lett Ördögűző egy-egyjelenetének gyenge koppintásával igyekeznek az alkotók mégelbaszottabbá tenni ezt az amúgyis csúfos végterméket...

Sok sikert annak, aki végig kívánja nézni! :) 

Clooneyt szeressük. Jóképű is, játszani is tud, főleg, ha kapegy remekbeszabott forgatókönyvet. Kicsit több is, mint amit azember gondolna a trailer alapján. (Amit most beillesztenék ide, hanem állna egymással hadilábon a sarok és a chrome...)

A beharangozó alapján úgy tűnhet, hogy munkáról, repülésrőlszólhat a film, azonban sokkal inkább az emberi kapcsolatokat ésannak nehézségeit állítja a középpontba. Meg kell vallanom, hogyigen nehezen sikerült átfordítanom magamban, hogy értékelni tudjamés ne csalódásként éljem meg, mivel teljesen más témáraszámítottam.

Amiért szerethetjük ezt a filmet - azon kívül, hogy rosszdokitmár rég a szívünkbe zártuk -, mert egy kicsit tanító jellegű leheta bezárkózottabb természetűeknek, hogy ha félünk a fájdalomtól ésóvjuk is magunkat tőle, emiatt begubózva éljük az életünket, akkoréppannyira zárkózunk el a boldogságtól és az élet teljességétől,mint amennyire kíméljük a lelkünket.

Ryan Bingham szállodákban és repülőgépeken éli életét. Cégétugyanis más vállalatok azzal bízzák meg, hogy a létszámleépítésekkellemetlen részét ők végezzék el helyettük. Így Ryan munkája nemmás, mint kirúgni az embereket.

A légtérbe nem csak munkája miatt kényszerül. Szintemegrögzöttjévé vált, hogy törzsutasként elérje a 10 milliómérföldet. Érzelmektől mentes burokban élt élete azonabnmegváltozik, amikor megismerkedik a szintén törzsutas hölggyel,Alex-szal.

Már az rossz előjel, ha a neveletlenhercegnőre osztanak egy misztikus thriller főszerepet... Az elgondolás nem lett volna rossz, ha nem született volna ebben a táméban már egy megismételhetetlen remek, amit felülmúlni talán soha nem is fognak. 

Repülőgép szerencsétlenség túlélőihez egy fiatal pszichológust rendelnek ki, hogy segítsen feldolgozni a történteket az életben maradtaknak. Azonban a túlélők rejtélyes módon sorban tűnnek el. A pszichológus segíteni próbál a még ottmaradtakon, mindeközben igyekszik fölkutatni az eltűnteket, és megfejteni, mit akarhat eltusolni a repülőtársaság...

Ritka az olyan mozi, ahol az események a film idejével egyszerre csorognak. Na ez ezen ritkaságok egyike.

Egy férfi tartja rettegésben a várost. Egyik ember eltűnése után máris egy másikétól hangos a média. Amikor a 9 elrabolt magához tér, elrablójuk közli velük, hogy 10 percük van arra, hogy kitalálják miért vannak ott, egyénenként és összességében. Az idő leteltével egyiküket kivégzi, majd újabb 10 percük lesz az elmélkedésre. Ha megtudják adni a kérdésre a választ, akkor a túlélőket szabadon engedi és ő feladja magát.

Összességében egy megnézhető film, és ha nem lenne egy elcsépelt alapsztorija, valamint a legvégét nem tolnák el amolyan finom amerikai módra, akkor talán még többre is értékelné az ember az egyszer elment kategóriánál...

(Hogy a picccsába kell chrome-mal linkelni ill képet beilleszteni???)

A film kvázi az első 10 perc után átmegy a botrányosan kakásba. Végig sem tudtam nézni és késztetést sem éreztem rá azóta sem, hogy ismét megkíséreljem.

Ellenben a könyv letehetetlen! Szinte érezni lehet az illatokat, amilyen képletesen leírja a szerző... 

Párizs dögvésztől bűzlő halpiacán látja meg a napvilágot Grenouille, dajkához kerül, majd egy tímárhoz, ahonnan különös képessége miatt kissé rögös úton, de eljut Baldinihoz, a parfüm készítő mesterhez, akit lenyűgöz a fiatal fiúcska érzékeny orra. Több száz illatot raktározott el agyában és bármit kiszagol, csak olykor épp nevén nevezni nem tudja. Párosuké lesz Párizs legsikeresebb parfümériája. Azonban a fiú nem a virágok és fűszerek illata miatt tanulja a mesterséget, ettől sokkal nagyobb és merészebb terve van. Öreg tanítójától azt igyekszik megtanulni, hogyan lehet az illatanyagokat üvegcsébe zárni, hogy megalkossa a tökéletes "parfümöt".

imdb

Lem regényének ez a második feldologzása. Az elsőt Tarkovszkij rendezte még 1972-ben. Ez a második - amelyről a bejegyzés szól - 2002-ben lett leforgatva. A regény sikerét az is mutatja a két filmes feldolgozás mellett, hogy még operára is átdolgozták. Soderberg 2002-es alkotása - számomra - elég kuszán hat, igazából a teljes képet nem sikerült dekódolnom. Mégis elgondolkodtató, és azóta is többször elmélázom rajta.

Chris Kelvin pszichológus egy nap különös üzenetet kap a Solarist megfigyelő űrállomásról, s azonnal felkerekedik, hogy mefejtse a rejtélyt. A hajóra érkezve senki sem várja, és véres nyomokat talál mindenfelé. Látja a halott asztonauták tetemeit, majd a két életben maradt űrhajós elmondása alapján igyekszik összerakni a mozaik darabjait. Az első éjjel halott feleségével álmodik, s egyszer csak arra ébred, hogy az asszony mellette van. Eleinte azt hiszi megőrült, de az űrhajósok is arról számolnak be, hogy nekik is "vendégeik" vannak. Egyben biztosak, ezek a lények nem emberek és közük van a Solarishoz...

imdb

Friss az élmény, az érzések meg vegyesek...

Általában az amerikai filmek ugyebár a hepiendre vannak kiélezve, ill. ha egy párkapcsolat tönkremegy, akkor mindig az egyik házastárs mellé állítják a nézőt. Na, ez nem. Mindkét főszereplőben találtam olyat, amivel azonosulni tudtam, és igazából egyiket sem tudtam hibáztatni a kapcsolat tönkremeneteléért. 

Kate Winslet és Leo DiCaprio második közös produkciója. Az első ugyebár a nagy sikerű Titanic volt, és persze ezek után óriási volt bennem a várakozás ennek a mozinak a kapcsán. Tény, hogy sosem fog az első közös filmjük sikerének nyomába lépni A szabadság útjai. És szerintem a cím is el van cseszve, vagy én nem tudok kellőképpen asszociálni.

Fiatal házaspár, tele reményekkel és nagy elvárásokkal az Élettel szemben. Valahol mélyen megvetik a szürke hétköznapi embereket, magukat pedig különlegesnek érzik. Míg nem egy nap, arra ébrednek, hogy ők maguk is kezdenek a környezetükhöz hasonlóvá válni. A férj mókuskerékben éli életét egy olyan munkahelyen, amelyet soha nem akart magáénak mondani, míg a feleség is csupán egy a megfáradt háziasszonyok életét élő nő, épp úgy, mint bármelyik másik ismerősük. Merész tettre szánják el magukat, azonban a biztonság érzet győzedelmeskedik az álmok felett, végérvényesen magával rántva a mélybe két fiatal életet.

A mozi a történet által felvonultat sokféle érzelmet. Elhagyatottságot, kirekesztettséget, hűtlenséget, vádlást, reményvesztettséget, álmodozást, bizakodást, bizalmat, szeretet, gyűlöletet. Mint ami előbb-utóbb minden kapcsolat palettáján megmutatkozik, hol kisebb, hol nagyobb elánnal.

imdb