A lélek kialszik
Ijedt barna szempár. Kétségbeesett pillantások.
Félelem az arcon.
Egyedül vagyok.
Karom utoljára Utána nyúl. De hiába. Hiába kapkodok Felé. Csak levegőt markol remegő kezem.
Erőtlenül rogyok a hideg padlóra.
Szólnék Hozzá, de ajkam hangtalan marad. Torkom száraz.
Szívem dobolása megsüketít. Agyamban zubog a forró vér. Éget.
Kiver a jeges veríték.
Lassan hasítom fel a bőrt. A fájdalom hirtelen agyamba tódul.
Aztán mindent elborít a vörös. A láz, a forradalom, a szenvedély, a gyilkos szerelem színe.
Az agy tompul...
Bevillanó képek. Vakító emlékek.
Távolodó hangok.
Szemem erőtlenül lecsukom.
Némán, könnyek nélkül búcsúzom.
"Ég Veled!"-et int az élet...
Kialszik a lélek...

