| H | 01 | 08 | 15 | 22 | 29 |
| K | 02 | 09 | 16 | 23 | 30 |
| Sz | 03 | 10 | 17 | 24 | 31 |
| Cs | 04 | 11 | 18 | 25 | 01 |
| P | 05 | 12 | 19 | 26 | 02 |
| Sz | 06 | 13 | 20 | 27 | 03 |
| V | 07 | 14 | 21 | 28 | 04 |
Ma is lógok... Nagyon nincs kedvem menni suliba, meg úgy alapvetően sehová. Úgyis alig bírom kézben tartani a tollat.
De még edzésre sincs kedvem, meg dolgozni sem, és gyógyszertárba sem, szakrendelésre meg pláne.
Majd kérek telefonon időpontot...
Az alvást bezzeg nagyon tudnám folytatni.
Azzal kezdődött a mai napom, hogy az utcán (munkahelyre menet) ráléptem egy műanyag kupakra, és majdnem hanyatt vágódtam. Aztán haza kellett ugorjak munkahelyről, minek folytán tovább kellett bent maradjak, ezért nem tudtam elmenni a könyvtárba a félretett könyvemért, és Saccot kellett megkérnem rá, hogy legyen kedves elhozni. Kedves volt. :)
szar, idióta, béna nap volt amúgy, mindenki engem keresett, akiknek más nevében e-maileznem kellett, és osztották nekem az okosságot, amiből nem értettem semmit, úgyhogy elküldtem őket ahhoz a személyhez, akinek segítettem levelezni. Váá.
Tollaspicsa felkúrta az agyam megint.
Ráadásul úgy becézi a nevem, ahogy nagyon utálom. -.-
Kínlódom, nem vagyok túl jól, és hiányzik Gé. Elment Dobogókőre konferenciázni. :(
És beteg ráadásul. :((
És nyaff.
És tanulnom kell, de nem megy, mert...
Gyere haza, Gé!
Ma jöttek az IS-esek átszerelni a gépparkot. Mindenki kapott szép és okos-ügyes új HP gépet, monitort, egeret és billentyűzetet. :)
Az új gépek már Vistával mennek, ami egyfelől tetszetős, másfelől borzalmas. De a klaviatúra és az egér baró, meg a monitor is. :)
Jól feltartottak a munkában, ráadásul hiába kérdezte meg a srác, hogy milyen parancsikonjaim voltak az asztalon, és hiába mondtam meg, baszott kirakni. Az SAP parancsikonját is, ami pedig alap. Hát baszki. Én nem is találtam pl.
Aztán két órát baszakodtam csak azzal, hogy az NS fizetőjét összeszedjem. Két és fél oldalas lista, és két tetves számlát kellett keresni, addig össze sem olvashatom. Be sem tudtam fejezni. Elegem van ebből egy kissé, hogy ebben a cégben mindig eltűnnek számlák. Meg néha máshol is. Nem hiszem el, hogy nem lehet odafigyelni erre, baszki!
Csak azért sem maradtam tovább, mert könyvtárba is oda kellett érnem és tanulnom is kell. :(
Egyébként csiszre értem be a könyvtárba, és tök nagy szerencsém volt, hogy segítettek még. Épp záróra volt ugyanis. Ez a beruccanás elvett két órát - utálom a tömegközlekedést is!
És most tanulhatok. :(
Ezt is utálom.
NYAFF!
Update: elfelejtettem, hogy ma kaptam egy e-mailt. A tájház kiállításmegnyitója (amit mi rendeztünk be, illetve restauráltunk) vasárnapról péntekre került. Éljen!
Délután lesz valamikor, és oda még ki is kell utazni. Tehát van rá két nap, hogy a csapat megszervezze a kiutazást, meg a visszautazást, ki-ki elszabaduljon a suliból, munkahelyről...
Hát fenébe már!
Nem megyek, és kész. Nem jövök el korábban melóhelyről, és nem szerencsétlenkedem a kiúttal, és... és. Különben is, már vagy egy hónapja halogatom, hogy hazamenjek, de most már elég. Kellenek az őszi ruháim igen, mert nem járhatok folyton ugyanabban, és fázni sem vagyok hajlandó.
Egyébként erre a terepmunkás cuccra ez a jellemző. Kitalálnak valamit, és van rá egy napod (jó esetben 3), hogy megoldd. Remek!
Jövőre nem megyek, ha térden csúszva könyörögnek SEM!
Nekem ebből annyira kimondhatatlanul elegem van!!!
Ekkora szart még nem hordott hátán a világháló!
És azok is elmehetnek a bús picsába, akik fejlesztik... mert mi lenne, ha közérthető fogalmakkal takarnák az egyes menüpontokat? Mondjuk az órafelvételtől megzavarodott diák eligazodna az ETR útvesztőjében, az lenne. De muszáj túlbonyolítani, bazmeg, mert így menő, és nyilván így tűnik hűdekomolynak. Túróst!
A kreditrendszerről nem is szólva, ugyebár...
Kurzuslista. Műveltségi kurzusok - azaz jaj! bocsánat.. Általános értelmiségképzés... 20 kredites változat. Be ne szarjak már! Szerencsére már csak 10 kreditet kell teljesítenem, de ennek feltételei vannak.
Mind az 5 területről kettő kurzus kell teljesíteni, de úgy, hogy nem csinálhatom meg kétszer ugyanazt a fajta órát. Nem egyezhet a kód. Illetve mind az 5 területből max. 2 kurzust csinálhatok, tehát nem teljesíthetem pl. 4 vallási és 6 töris órával, hanem ezeknek el kell oszlaniuk... mi a fenének?
Előttem a lista, szelektálok. A fele kapásból kiesik, mert olaszul, spanyolul, vagy németül, angolul van az óra, középfokú nyelvismeret szükséges minimum. Maradnak hát a magyar és orosz nyelvű órák. Sajnálom, műveletlen vagyok, és nem beszélek 6 nyelven középfokon! Kiesnek továbbá azok az órák, melykete az engem képző tanszékek hirdetnek meg, mert ezeket nem szabad műveltségisként csinálni. Nehogy előnyöm legyen, vagy miért? Ugrottak tehát még az oroszul tartott kurzusok is, meg a néprajzosok.
A listán figyelmen kívül hagyom az előjelentkezésre ajánlott órákat, ugyanis elképzelésem sincs, hogy ez mit jelent, amúgy is csak két oldalas a lista a 42-ből. Kihagyom a meghirdetés alatt álló kurzusokat is, mert gyanús, hogy ezek esetleg nem valósulnak meg, és a fene tudja, hogy most akkor mi van ezekkel. Az ETR nem nyújt segítséget, a súgó fejlesztés alatt, de lehet, hogy csak én vagyok olyan ostoba, hogy nem találom az igazság kulcsát.
A 42-ből marad 25 oldal.
De ez is redukálódik még, mert egy-egy kurzust több kóddal is
meghirdetnek, tehát van kb 10 óra, amiből kiválaszthatok ötöt.
Micsoda választék! Beszarás!
Miért van az, hogy elmondom itt a munkahelyen X-nek, hogy ha problémája van egy számlával, NE hozzám forduljon (annak ellenére, hogy én adtam neki), hanem a hivatásos könyvelőhöz - és ő mégis hozzám jön a kérdéseivel. Pedig világos voltam, tényleg, és azt is elmagyaráztam, hogy azért ne hozzám jöjjön, mert én csak egy diák vagyok, nem kompetens, és ha főnök rájön, hogy tőlem kapja az okosságot, akkor megüthetjük a bokánkat.
Mellesleg tévedhetek is.
De azért hozzám jön, ám.
Meg amikor e-mailben megírom Y-nak, hogy az igazolást (akármit) az előrögíztőnek küldje vissza (mert én csak mailezni segítek), és mégis nekem küldi vissza. Három kattintás lenne kb a hadművelet, hogy mást jelöl ki címzettnek... de nem.
Most akkor teszek egy próbát, mert lehet, hogy tényleg földönkívüli vagyok, és a szavaimnak pont ellentétes az értelme...
NE OLVASSÁTOK A NAPLÓMAT ÉS NE KOMMENTELJETEK HOZZÁ!
:)))
Alapjában véve nem vagyok babonás... de a mai nap katasztrófális volt.
Melóhelyen mindent elcsesztem, bénáztam, lassan haladtam, de "szerencsére" nem voltam ezzel egyedül, és kiderült, hogy holnap is be kell menni. -.-
A koliból való kiköltözés sem ment egyszerűen, anyám lehozta a biciklim, de a zárat otthon felejtette, sebaj, vettem másikat, de simán nem volt a Tescoban, csak egy lámpás-záras szett. Sebaj, jöhet a lámpa is (elég furi szerkentyű, Tesco gazdaságos amúgy, majd külön bejegyzésben idézek a használati utasításából!).
Kiderült menet közben, hogy régen használt bringámon jóformán csak a vázat nem kell lecserélni, no meg a váltót. A gumi elöregedett, a bovdenek meg ki tudja..? Anyu szerint ne merjek ráülni. :S
Hát jó, elviszem majd szervízbe, jó kis móka lesz.
Elfelejtettem anyuval hazaküldeni azt a fél marhányi nubuk bőrt, amit Gé anyukájától kaptam... sebaj, majdeccer.
Mást szerintem nem felejtettem el, fura... oO
Most meg sül a barbecue-s husi, remélem jó béna íze lesz, már mértisne.
Ja, és ráadásul Gé is bent szív a munkahelyén, még mindig, mert a főnöke egy hulye kocsog.
Nem tudom elolvasni a jegyzeteimet.
Most nem azért, hogy beálljak a sorba, és ezzel fémjelezzem, hogy hát igen, kicsit csúnyán írok, amikor gyorsan jegyzetelek, nem.
Egyszer már írtam róla, hogy nem megy mostanság az írás. Nem csúnya az írásképem, hanem kétségbeejtően nem beazonosítható.
Elég sokáig tart, hogy egy mondatot megfejtsek, és akkor még azzal kell szembesüljek, hogy egyrészt hiányzik a jegyzetből mindenféle kohézió, másrészt, hogy nem tudok oroszul (pedig ezért fáradoztak kedves tanáraim, hogy megtanuljak).
Elég vicces így "tanulni", és még viccesebbé teszi a szitut, hogy a téma nem is érdekel.
Nem tudom, hogy mindezt hogyan csinálom, de félek miatta, és most dühít, és legszívesebben máglyára vetnék mindent, amit én kézzel leírtam az elmúlt 1-2 évben!
Inkább nem is akarok tudni semmiről, ami ehhez a nyomasztó mindenhez fűz.
Elmegyek takarítónőnek, és jóvan, az úgyis mindig kell.
