- Láláláláá...

- Ja.

- Mi?

Gé üzenete (22:23):
http://www.fenybirodalma.hu/

Cseppke üzenete (22:25):
ú

Cseppke üzenete (22:26):
Morgána majd rávezet az igaz ösvényre, érzem!

Gé üzenete (22:26):
helyes

Gé üzenete (22:27):
én is első látásra éreztem hogy valami megmozdul bennem

Cseppke üzenete (22:27):
mert én most a sötétség bugyraiban járok

Gé üzenete (22:27):
de sikerült visszanyelnem ;)

Cseppke üzenete (22:27):
a gyomrod?

Cseppke üzenete (22:27):
:D

Azzal kezdődött a mai napom, hogy az utcán (munkahelyre menet) ráléptem egy műanyag kupakra, és majdnem hanyatt vágódtam. Aztán haza kellett ugorjak munkahelyről, minek folytán tovább kellett bent maradjak, ezért nem tudtam elmenni a könyvtárba a félretett könyvemért, és Saccot kellett megkérnem rá, hogy legyen kedves elhozni. Kedves volt. :)

szar, idióta, béna nap volt amúgy, mindenki engem keresett, akiknek más nevében e-maileznem kellett, és osztották nekem az okosságot, amiből nem értettem semmit, úgyhogy elküldtem őket ahhoz a személyhez, akinek segítettem levelezni. Váá.

Tollaspicsa felkúrta az agyam megint.

Ráadásul úgy becézi a nevem, ahogy nagyon utálom. -.-

Kínlódom, nem vagyok túl jól, és hiányzik Gé. Elment Dobogókőre konferenciázni. :(

És beteg ráadásul. :((

És nyaff.

És tanulnom kell, de nem megy, mert...

Gyere haza, Gé!

Sikerült Gével végigmennünk az Esti Mecsek túrán, holláriéé! :)

16.1 km, 600 m szintkülönbség (fel és le), max idő 5 óra. Mi 4 óra 5 perc alatt teljesítettük, úgy, hogy félúton Gének beállt a csípője, meg nekem is, plusz még elestem a sáros talajon (múú) és becsípődött valami ideg a jobb térdemben. 

Szóval kicsit hikomatok voltunk, de nem adtul fel! :D

Volt sík terep, meredek kaptató, még meredekebb sziklás hegyoldal, kavicsos-morzsalékos út, vastag avarréteg alatt görgeteges út, széles út és keskeny ösvény, meredek lejtő... egyszóval minden. :)

És csuda izgalmas volt, hatkor indultunk, hamar besötétedett aztán, és már csak lámpával lehetett látni. Voltak olyan vértúrázók, akik lámpa nélkül mentek. De tök izgi volt látni, ha megközelítettél másokat, vagy ők téged, ahogy a vékonyka fénymászmák egyszer csak a sötétbe vágnak. :)

Mindenki mindenkinek a barátja, ha egy kereszteződésnél elbizonytalanodott valaki, hogy melyik jelzésen kell továbbmenni, akkor segítettek neki, meg ilyenek. :)

A rajt-cél állomáson kívül 3 ellenőrzési pont volt, ott is segítettek, hogy mikor merre kell kanyarodni, meg minden. Az utolsónál csokit is kaptunk, és amikor visszaértünk a célhoz (ami egyben a rajtoló hely is volt, a Teca Mama vendéglő), kaptunk meleg virslit. :)

Aki szintidőn belül teljesítette a túrát, annak gratuláltak, és kapott kitűzőt is. :)

Baromi jó volt, na! :)

dondáj

:DDDD

Gétől megtudtam most, hogy a lakásba betévedő sáskákat, és egyéb gyilkos szörnyeket célszerű mélyhűtőbe rakni egy dobozba zárva. :)

Ettől állítólag lelassulnak, és akkor ki lehet úgy dobni őket, hogy nem jönnek vissza, mert már nem érdekli őket a lakás.

Ezzel fogadott az én kedvesem, amikor hazaértem, hogy betévedt egy zöld lombszöcske (tettigonia viridissima) a lakásba, és ő rendesen le is hűtötte őkelmét, ahogy a laborban is mindig csinálják. 

De bent felejtette.

Órák múlva jutott eszébe a kis szerencsétlen állat, amikor is kivette a fagyasztóból, és kidobta az erkélyen. Koppant egy autó tetjén. Gyilkos egy jószág, én mondom! :D

Itt voltunk Gével, Vombat úrral, és Beerrel egész nap.

Eszméletlen jó volt! :)

Évek óta rendszeresen megrendezésre kerülő rendezvény ez, ebben a baranyai kis faluban, de én most voltam először, Gének köszönhetően. Már előre jól beijesztett, hogy T. majd biztos jól beállít engem is valami munkára, és féltem, hogy majd persze nem fogok megfelelni az elvárosnak, és mitagadás, attól is tartottam, hogy valami unalmas dolgom lesz.

De nem az volt, hálistennek! :)

Mi négyen kimentünk a szurdokba, ahol T. nyílsebesen felállított egy kötélpályát, amin át kellett mászni, és középen leesni róla. :)

Ez így most morbidan hangzik, nem? Na, mindjárt elmagyarázom...

A szurdok felett egy kötél húzott át (keresztben, hogy máshogy?!), fölötte pedig kettő - de ezek szorosan egymás mellett kifeszítve, vagyis lényegében egy kötélzet, duplán. Na. :D

A felsőre biztosítékként egy beülőt erősítettünk, ha a delikvens lepottyan, akkor ez megtartja, és kényelmesen lóga levegőben. A játék cálja az volt, hogy át kell mászni egyik oldalról a másikra (már aki tud, mert a túloldal felé távolodott egymástóla két kötél, így csak a magas emberek tudnak végigmenni), és a végén középtájon le kell pottyanni - azaz lógni kell a kötélen, a kényelmes hevederek biztonságában.

Aztán Gé és Vombat úr eresztettek a felső kötélen, kicsit leeresztve a delikvenst, és jöhetett a hinta-palinta, már aki akart ilyet. :) Végül földetérés, és kikászálódás a beülőből, és jöhet a következő. :)

És ki volt az első, próbaalany, hogy megtudjuk, elbír-e egy 50 kilós gyereket az egész kötélzet? Hát persze, hogy én! Nem tagadom, első alkalommal sikonyáltam, és majd betojtam a libegő, semmi stabilitást nem mutató köteleken egyensúlyozva, még akkor is, ha tudtam, hogy semmi bajom nem leheta világon! :D

De azért sikerült a mutatvány, amit utánam még Beer és Vombat úr is megismételtek, és ők sem estek le. :)

Másodjára meg már kifejezetten élveztem! :)

Harmadszorra is, csak akkor már a hinta nem jött be, ugyanis leesett a vércukrom, vagy mi, asszem. Mindegy.

Volt még kötéllétra is, T. megmutatta, hogyan kell mászni rá, én meg utána tanítottam a kölyköket. :) A kötélpályán is végig kellett menjek a kedvükért, mert nagyon kis félénkek voltak eleinte (ez volt a 2. alkalmam). Aztán persze le sem lehetett őket rázni, sokan többször is végigmentek. :)

Aztán volt olyan is, hogy egy egyszerű kötélhágcsón le lehetett ereszkedni a lankás szurdok-oldalon, meg volt pelenkás ereszkedés is.

Nem, a pelenka itt nem a félelemtől termelődött végetrmékek felfogására szolgált, hanem ez is egyfajta beülő - csak épp kisebb gyerekeket is lehet vele ültetni. Gyakorlatilag egy háromszög alakú erős anyag, ami össze kapcsolva a három csücskénél, és egy kötél végén lóg. A kötél meg átvetve egy fán, ami kissé a szurdok fölé hajol,  jó magasan, és ezzel lehetett leereszkedni, mint a sziklamászók. :) Volt, akit engedtek, és volt, aki saját magát is le tudta engedni, megvan a technikája. Mindkettőt kipróbáltam, és hát ez gyatrábban ment, mert elég gyenge vagyok, na. Nem baj.

Gyökereken mászni viszont kurvajól tudok, szó se róla. :D

Tanultam ám sok hasznos dolgot is, úgy mint tök jó csomókat kötni! :)

Az egyik (nem tudom a rendes nevét) olyan, amivel meg lehet bilincselni másokat. Valami szorító nyolcas talán, asszem, de igaziból egyszerű, és marha erős. :) Muhha, jókat gyakoroltunk egymáson, igaz Beer? :D

Na és persze T. megmutatta, hogy kell akasztófahurkot csomózni, mint a filmekben, öcsém! Tök egyszerű ez is, de állati jó! :) Ezzel is jókat gyakoroltunk, kép is van, majd megmutatom, csak Génél van a fényképezőgépen. :)

Ettünk frankó pogácsát, meg babgulyást és lángost, és amúgy izomlázam van, és ég a tenyerem a sok köteles mászkálástól, de annyira jó volt! Nagyon.

Kapásból több ismerőssel találkoztam, mint Gé, ez nagyon vicces volt! :D Etus néni, meg egy néprajzos csopitárs, meg Etussal volt egy bőrös lány, őt is ismerem látásból. Ja, meg egy nem közvetlen munkatárs a Cégtől. :D

Eszméletlen, milyen kicsi a világ! :)

Volt valami lovasbemutató, egy angol zenész, akinek a felesége a zenére bábokat táncoltatott, de állati jól ám! A zenész meg olyan volt, tudjátok, hogy egy személyben rajta csüngött minden féle hangszer, olyan furmányosan összerakva. Csepürágó feeling. :)))

Sajnos sramlizene is volt, de hálistennek a szurdokig nem hallatszott el.

Láttunk üveghutát, de tele volt sznobokkal.

Meg lehetett íjászkodni, ami tök jó, de nem mertem kipróbálni, mert tutira meg sem bírtam feszíteni az íjat. Célozni meg végképp nem tudok, úgyhogy ez csak álom marad. :)

Tökre lovagoltam volna, de lecsúsztam róla... :( Majd legközelebb.

Ja, és sikerült T. ostorával jól pofán, és hátba csapni magam! :D Na, ezt csináljátok utánam! :D 

Nagyon vicces a mai eset, ami akkor történt meg, amikor átmentünk Géanyuhoz ebédelni. :)

Miután megérkeztünk, pár szót beszélgettünk, Géanyu, és Géhug (aki öcs), elém álltak egy-egy szál rózsával, és egy kis ajándékkal, hogy megköszöntseek szülinapom alkalmából. 

Rémesen zavarba jöttem.

Az agyam pedig lázasan zakatolni kezdett, hogy hol, és mikor maradtam le, és egyáltalán miről, mert hirtelen nem tudtam felcsippenteni a fonalat. :)

Értetlen csodálkozással meredtem rájuk, miközben zavartan vigyorogtam, és nem voltam benne biztos, hogy valóban illenék elfogadnom a felém nyújtott ajándékokat. 

Géanyu pedig kérdőn nézett Gére, hogy hát nem szülinapom van? Akkor már leesett nekem is a tantusz, és Gével röhögni kezdtünk. Ugyanis a héten a lakótársnak, K.-nak volt szülinapja, és Gé ezt is mondta nekik, de valahol félreértés történt. :D

Sebaj, azért megköszöntöttek, én röhögve, és továbbra is kissé zavarban elfogadtam, és jót kuncogva megbeszéltük, hogy az én szülinapom igaziból áprilisban van. Aztán megnyugtattak, hogy akkor úgy sem köszöntöttek meg, tehát ez most mégiscsak jól jött! :D

Még szülinapi tortát is kaptam, bizony! :)

Mikor egy kissé magamhoz tértem, óvatosan bejelentettem, hogy holnap lesz a névnapom... :D

Mégpedig Szörényke. Ám.

Hosszas tipródás után végül Harkányba mentünk Gével, mert az közel van, tehát nem kell szállást foglalnunk, ami úgysem lett volna, és elfogadnak üdülési csekket.

Csokonyavisonta tele volt, Szigetváron meg nem fogadják el a csekket. :(

Sebaj, Harkány is csudijó volt! :)

Sokat áztunk a kénes gyógyvízben, és felmentünk az élményfürdőbe is. Ültünk jakuzziban, meg még pezsgősebb medencében, felért egy kiadós masszázzsal. :)

Ettünk is egy jót, a magam részéről kaprós túróval töltött sertéskarajt, hagymás burgonyával, isteni volt! :)

Jól elfáradtam (unk), és büdös kénszagunk van, de nagyon jó nap volt! :)

_{Egyébként Harkány most a kellemes csalódások közé tartozik. Voltam ott gyerekkoromban, és csak arra emlékszem, hogy a gyerekmedence érdes csempéje felsebzette mindkét térdemet... Szar volt, na. De már jó (bár most nem a gyerekmedencében voltam :D), és relative olcsó is. :)}

Ez bizony jó volt! :)

Gével kimentünk Malomvölgybe, és pirosra sültünk a napon, és meg is merítkeztünk a tó vizében. Igaz, hogy nem messze tőlünk döglött halak úszkáltak, de oda se neki! A sörünk pisaforróvá melegedett, de legalább volt, és olvastunk is, meg locsoltuk sokáig a gát betonját, hogy ne égesse a talpunk. :)

Jó volt, na! :)

Ezen a hétvégén ünnepeltük Gé szülinapját. Minden évben hagyományosan felmennek Jakabhegyre bulizni, táborozni, most sem volt hát másképp. :)

Már út közben elfogyott pár üveg sör, ma reggelre pedig az összes. Éjszaka is jó idő volt, csak a madarak miatt nem tudtam aludni, merthogy amikor elfeküdtünk, már hajnalodott. Mára derekasan lefáradtam, húzós hétvége volt, de a tegnapi túra miatt megérte! :)

 

Na, nemsokára indulunk Gével a Jakabhegyre, megünnepelni a szülinapját. :)

Jó kis túra lesz, a gond csak az, hogy k.fáradt vagyok, elalszom állva, és a meleg is odab*szott.

Nem baj, megoldom, faszacsaj vagyok.

Hiányzol Gé!

Nagyon. Meg fogok halni :'(