nem adok egy szart

szerelmes.. vagyok én.. tadada-tadada...

 

 

igaz

 

félig még ittas vagyok

de basszus ez a lány ez.....

istennő :)

 

már pár éve figyelgetem, ahogy jár-kel

erre arra sétál

evvel-avval a sráccal megy

ide-oda

amoda

figyelgetem

leszáll-felszáll a buszra

elsétál mellettem szigeten

hazafele onnan, egy boltba vesszük az üccsit

tehát éppen hogy csak érintőlegesen ismeretségbe elegyedhettünk volna már megannyiszor

de valahogy sosem adódott az az adandó pillanat, ami ma este

toppon voltam, és így képes voltam odamenni, táncizni, hívogatni, elcsábítani, lekapni, beszélgetni, belezúgni, szocializálódni, és elmerülni a két szép szemének látványában

asszem most minden izmomból rákoncentrálok én galád, hisz van barátja, node mit számít, ha a lány az utcában lakik a barátja meg pesten?

halál a távkapcsolatokra!!!:D

 

elkezdtem kiadási logot írni.. hasonlót, mint amilyenről egy blogban olvastam, meg nem mondom már, hogy hol

megírtam az önéletrajzomat magyarul és angolul, elküldtem az IBM-nek

háttérinformációként kapcsolnám ehez, hogy passzív félévre jelentkeztem az egyetemen, mivelhogy eléggé nem sikerült a félév.. talán majd ősszel. addig meg marad a kényszermunka.. szóval kell valami állásszerűséget találnom (egyik ismerősöm avval "bíztatott", hogy úgysem megyek vissza ősszel és hogy őszinte legyek gazából még magam sem tudom)

választ is kaptam, állítólag telefonon fognak pár kérdést angolul feltenni, majd ezek alapján behívnak AC-re (mi az az AC? :) )

szombateste hatalmas iszákoskodós buli volt pár haverral, baráttal, aminek következtében egészen elviselhető szinten éreztem magam

rákaptam a blogolvasásra és a boards of canada zenéjére, utóbbi fő oka a szanalmas.hu-n nemrég lezajlott szánirádiós est volt hasonszőrű zenékkel vegyítve

beruháztam egy lexington cigitömőszerkezetre, meg hozzávaló cigihüvelyre és dohányra, úgy érzem így van rituáléja a dohányzásnak.. minden cigiért meg kell szenvedni egy kicsit, nem elég csak kikapni egyet a dobozból.. ennek köszönhetően szépen megcsappant a napi szálak száma.. hát igen, a lustaság nagy úr :)
az első zacsi dohány kevesebb mint egy hét alatt elfogyott, tegnap voltam új dohányt venni, ami ezúttal drum márkájú.. kb kétszer annyiba kerül, és szerény véleményem szerint semmivel nem jobb, sőt mi több, rosszabb mint a 409 forintos lexington dohány. ennyit az ár alapján feltételezhető minőségről.

búcsúzóul egy videó, de csak azért, mert ilyen még nem volt: