nem adok egy szart

kora hajnali alattomos döglesztő meleg tört rám így ezen a hajnali órán.

a bőröm felszíne hideg, mégis gyötör a meleg. amolyan lázverte érzet,

és ilyen az éjszakáim túlnyomó része mostanság. mintha kárpótolni akarna

a sors mind e rosszal, mintha túl sok jót kaptam volna mostanság.

-még a végén megbillenne az egyensúly-

mindenesetre elgondolkodom szépen rendszeresen, éjszakáról éjszakára,

szemem álomra húnyásának újra és újra próbálása közt,

kínzó képek, hangok, gondolatok által széttépett agyi pihentségre törekedésem közepette,

hogy miért kell nekem rendszerűen ilyen agyonbaszottul éreznem magam?,

mi tart itt a gép előtt általában, mikor már két értelmes gondolatot sem vagyok képes összerakni?,

mi ösztönöz az agyi teljesítmény nullára rugdosására?,

mi ösztönzi igazán a legyet az ész nélküli, öngyilkos lámpafejelgetésre

? 

szánalmas vagyok, ahogy ott kepesztek a sok agyoniskolázottal immáron harmadik éjszaka mindenféle jelképes összegekért.
ma este már chipset sem ettem
elment tőle a kedvem
meg úgy mindentől
az alvástól is
pedig rohadtul álmosnak mondható vagyok
mégis valahogy ittart a monitor fénye
mintha este 10 lenne és hogy ha nem megyek korán aludni, nem tudok korán kelni, iskolába menni
éppen ezektől az érzésektől túlterhelve tegnap felkerestem régi barátomat, akivel annak idején, a hőskorunkban (najó pár hónapja) egy netkávézóban dolgoztunk, amit aztán egy ficsúr vett át, aki aztán eltávolított minket onnan, aki aztán most le is adta, mert ez neki így nem volt túlságosan jövedelmező (pontos okokat még nem tudok)
a lényeg a lényeg
ha sikerül az imént említett kedves régi barátommal puccsot végrehajtani és hely kormányzójává válni, az annyira nagyszerű lenne, hogy rögtön visszatérne belém minden életkedv és talán nem kéne megszakadnom azért a pénzmennyiségért cserébe, amit én a netkávézóban üldögéléssel és kattintgatással simán-lazán összehozok
nos punktum mára ennyi
vár az ágy :S