No love for Wall-E
Bizonyigen, nekem annyira tetszett a Dark
Knight, hogy amint Miguellel kijöttünk a moziból, magamban azon kezdtem
gondolkodni, hogy mikor kellene újra megnézni, mert ez egy olyan
film. Elsőre a péntek tetszett passzentosnak, de mikor hazaértem
olyan fáradt voltam, hogy inkább az ágyikót választottam. Szombaton
már valamivel nagyobb volt az elhatározás és az MSN-en közhírré is
tettem, hogy akinek van ingerenciája, az nyugodtan csatlakozzon
hozzám. Nem is kellett sokáig várnom, Babó lelkesen
jelezte, hogy szívesen becsatlakozna a mozis programomba. Így is
lett és hétre jegyet foglaltunk az Aréna Plázába - a film előtt
akkora volt a sor a pultnál, hogy a popcornt és a gumicukrot
kihagytuk, de ennek kapcsán felötlött bennünk, hogy talán meg
kellene nézni a Wall-E-t is, hiszen én szívesen látnám megint,
Barbarának pedig ez az élmény sem volt még meg. Gyorsan meg is
néztük, fél órával a Batman után indult a kis robot
kalandja, elégedetten dőltünk hátra és merültünk el a komor
Denevér-kalandban. Két és fél órával később azonnal a pénztárhoz
siettünk, kértük volna a jegyet a műsorban szereplő előadásra, mire
a leány a gépnél közölte: hát azt mégsem vetítik ma le. WTF?
Először nem is értettem, de azért lassan felfogtam, persze nem
vagyok hülye, csak sosem hallottam még ilyet. Persze ebben a
csökött országban már nem illik meglepődni semmin sem...
le a tetejére























