H0108152229
K0209162330
Sz0310172401
Cs0411182502
P0512192603
Sz0613202704
V0714212805

2009/06/14

Futóblog 09.06.13-14.

Itt volt a hétvége, hát gondoltam a rengeteg játék és sorozatok mellett nem árt egy kicsit sportolni is, így mind szombat, mind vasárnap kimentem egy körre a szigetre. Az eredmény végül meglehetősen felemás lett...

Mostanában valahogy nem megy az egyenletes futás, ami talán köszönhető annak is, hogy általában akkor iramodok neki, hogyha éppen kedvem van, nem akkor mikor a legjobb "kondiban" vagyok. A szombat tanulsága, hogy már semmiben nem lehet bízni, ugyanis valahol a 3 km tájékán a Sennheiser fülhallgatóm bal fülese felmondta a szolgálatot - pedig nincs három hónapja, hogy megvettem. Ettől nem lett éppen jobb kedvem, de nem tántorított el attól, hogy ma is kimenjek egy 5 km-es körre. Az elején próbáltam lassan haladni, hogy több erőm maradjon a végére, de ez a lassú kocogás nem megy, hamar visszaálltam a normál tempómra. A második km környékén ismét igyekeztem kicsit visszavenni, de csak nem sikerült "erőszakkal" lassúnak maradnom, megelőztem valakit, aztán majdnem ugyanazzal a teljesítménnyel folytattam tovább egészen a végéig. Az eredmény végül nem lett olyan rossz, ugyanis ezúttal sikerült 25 perc alá szorítanom az 5 km-t, ami újfent nem egy rossz eredmény.

Kulcsszavak: Futóblog

Nyilván nem vagyok vele egyedül a világban, de arra kellett rájönnöm, hogy egyre kevésbé vagyok képes értékelni a velem megtörténő jó dolgokat. Mármint természetesen örülök neki, élvezem, de csak ideig óráig, aztán a korábbi eufóriát meglepően gyorsan veszi át a megszokás érzése és ebből fakadóan még azt is képes vagyok elfelejteni, hogy olykor mennyire kivételes helyzetben vagyok. Kurva nagy közhely, de az az igazság, hogy ez a rohanó világ dolog képes még az elégedettség érzéstől is megfoszatni az embert (vagy lehet, hogy messzebbre vezethető vissza a dolog, de az már egy másik képlet...), mert amint elérek, megkaparintok valamit, máris vágyom a folytatásra, az újabbra, és ezzel azonnal a szürkeségbe száműzöm azokat az eredményeket, amiért egy nappal korábban még keményen gürcöltem. Vannak persze helyzetek és területek, ahol ez előnyös, de a nagy egész tekintetében semmiképp nem helyénvaló a dolog, mert egyszer majd azt veszem észre, hogy itt vagyok a nagy jólétben, de mégsem érzem jól magam, mert útközben valahogy elfelejtettem, miképp kell megélni az elégedettséget...
Kulcsszavak: Inside

bateman



©2009 Sarok.org

Search marketing