bateman

2010/03/10

"A mi éveink"

Amellett, hogy igen szomorú igazságok is akadnak ebben a videóban, a politikai üzenet és a helyenként erős demagóg felhangokon túllépve (azokat ignorálva) azért meg kell jegyezni, hogy igen profi munkáról van szó, animációnak nem szar ez a közel tizenegy perc.

21 hozzaszolas

Legoblog (Lego 4954)

12:05:11, bateman

A múlt héten vettem meg életem legnagyobb Lego készletét (fotó is volt róla), méghozzá egy Creator készletet, amiben egy hatalmas városi ház kapott helyet. Időközben a legóblogra született egy "végigjátszás" (ami ugyan még nem került ki), s gondoltam, hát miért ne raknám ki a saját blogomba is.

(Tovább...)

Kulcsszavak: Legoblog

7 hozzaszolas

2010/03/08

03:17:57, bateman

Oscart nézni még mindig izgi.

6 hozzaszolas

2010/03/07

23:59:09, bateman

Gondolom nem csak én éreztem hülyének az Intercom fordítóit, mikor 2000-ben, az X-Men film mozikba kerültekor az egyik főszereplő karaktert -- Wolverine-t --, aki ekkor már több, mint fél évtizede ismert volt hazánkban is, Rozsomák helyett Farkasra fordították. Sajnos az akkori baklövés szépen végig is vonult a széria összes részén, sőt, tavaly a különálló Rozsomák film is X-Men kezdetek: Farkas néven vonult be a mozikba, mind a mai napig fejcsóválásra késztetve a képregényrajongókat.

Jutott ez most egyébként eszembe arról, hogy olvasom Alice Sebold amúgy kiváló regényét, a Komfortos mennyországot (Lovely Bones), amiben a fordító az Avengerst szépen lefordította Bosszúállókra, a Wolverine-t pedig ismét csak Farkasra. Azt értem, hogy az Avengers tükörfordításban amúgy Bosszúállók lenne, de már több mint húsz éve adnak ki ebben az országban Marvel képregényeket, amelyekben a kezdetektől Bosszú Angyalainak fordították ezen csapat nevét. A Wolverine Farkasnak fordítás persze egyértelműen az Intercom tíz éves baklövésére vezethető vissza, de ettől függetlenül nem értem, hogy azon a kiadón (Cartaphilus) belül, ahol komolyan foglalkoznak képregényekkel (Watchmen, Sandman, Simpsons, Aliens), és ahol tudtommal az egyik munkatárs az egykori hazai Marvel képregények fordítója volt, hogy jöhet össze ekkora baromság.

Persze tudom, hogy a nagyjából három-négyezer olvasóból maximum ötven vagy száz veszi ezt észre, de engem ezek a hibák -- amelyek egyébként egyetlen Google kereséssel kikerülhetőek lennének -- akkor is nagyon tudnak zavarni...

Kulcsszavak: Könyvek

9 hozzaszolas

19:04:44, bateman

Rengeteg jó könyv van, amit csak annak hatására olvasok el, hogy film készül belőlük (sokszor annak ellenére, hogy a filmet megnéztem volna...) – azon egyszerű oknál fogva, hogy korábban nem is hallottam róluk. Lovely Bones, The Road, Up in the Air, vagy régebben a The Rules of Attraction, a Time Traveller's Wife, vagy éppen a Gone Baby, Gone hatására a Gennaro - McKenzie sorozat. Számtalan kiváló, az igényeinket maximálisan kielégítő regény létezhet, ami kimarad az olvasmányaink közül, mivel még csak a híre sem jut el hozzánk, hogy valaki papírra vetette őket.

Kulcsszavak: Könyvek

0 hozzaszolas

2010/03/06

Weekend

14:21:06, bateman

Szeretem ezeket a hétvégéket, mikor két-három napra összebútorozunk Rattel: péntek este egy jó mozi (Shutter Island), ezt követően pár pohár White Russian a Kópiában, vizit, majd menekülés a Morrisonsból, hogy aztán szombat délben riadjunk, pizzás, Xboxos délutánt tartva, amit a sötétedést követően ismét megfejelünk egy jófajta mozival (~~The Hurt Locker~~ Up in the Air).

0 hozzaszolas

2010/03/05

Jól látom?

14:20:57, bateman

Van egy érdekes cikk az indexen a londoni graffitiháborúról, és azt írja az szerző az alábbi képről: "Banksy ezt a munkát festette át, egyébként a tőle megszokott, szellemes módon. A képen egy férfi látható, amint szürke tapétával ragasztja le Robbo graffitijét."

Csak szerintem tűnik úgy, hogy ezen a graffitin a festő a szürke falra rakja fel a graffiti mintázatú tapétát, és nem egy szürke tapétával fedi be a graffitit (a problémát jeleztem az indexnek is, kíváncsi vagyok valami reakció lesz-e). Amúgy az én értelmezésemben Banksy munkája tényleg tisztelgés az eredeti alkotó Robbo előtt, még annak ellenére is, hogy tényleg eltüntette az eredeti "mű" jelentős részét.

Update: Pár óra kellett és beérett a kommentárom: "Banksy ezt a munkát festette át, egyébként a tőle megszokott, szellemes módon. A képen egy férfi látható, amint feltapétázza Robbo graffitijét egy szürke falra."

3 hozzaszolas

2010/03/03

Beköltözött

21:35:25, bateman

(Tovább...)

Kulcsszavak: legoblog

13 hozzaszolas

2010/03/02

12:18:50, bateman

Jelen pillanatban a legfontosabb dolog az életemben a türelem.

11 hozzaszolas

2010/03/01

Legoblog (Lego 3179)

17:57:40, bateman

Folytatódik a Lego gyűjteményem bővítése, méghozzá rohamos tempóban, hiszen a múlt héten is beszereztem egy készletet (ami végül nem lett nagy kedvenc), és egy kis ügyeskedésnek köszönhetően (értsd: nem kellett fizetnem érte) ma is hazahoztam egyet, méghozzá egy olyan szettet, amely már a 2010-es felhozatal egyik legújabb darabja.

(Tovább...)

Kulcsszavak: Legoblog

4 hozzaszolas

2010/02/28

19:02:40, bateman

A minap egy telefonbeszélgetés során szóba került, hogy egyes emberek (jelen esetben én), milyen nehezen engednek be másokat az életükbe. Nehéz dolog, annyi szent, de ami még ennél is nehezebb, hogy megszabaduljunk azoktól, akiket (fejben? szívben?) már befogadott az ember...

Kulcsszavak: inside

7 hozzaszolas

2010/02/27

Futóblog 10.02.27.

19:17:14, bateman

Jó sokáig tartott, mire ismét rávettem magam a futásra, de azért ma végre összeszedtem a futócuccom, és kimentem egy kis tavaszi bemelegítésre. Négy kilométer elég harmatos a korábbi távokhoz képest, de annak fényében, hogy utoljára két hónapja futottam, nem is olyan rossz teljesítmény ez -- főleg ha azt nézem, hogy még mindig megvannak az 5 perc körüli kilométerek.

Azért azt érzem rendesen, hogy kiestem a ritmusból, a kondim sem a régi, de egész egyszerűen ehhez a hóban-fagyban kocogáshoz nekem nem volt kedvem, de végre itt a tavasz, és öt fok felett, egy kis napsütésben teljesen rendben van az edzés. A szigetre még nem járok ki, de egyelőre itt a kerületben is elvagyok, mire bejön a rövidnadrágos jóidő, legalább már ismét simán menni fog az alkalmankénti 7-10 km, avagy a két sziget kör.

Kulcsszavak: Futóblog

2 hozzaszolas

iPad revisited

15:34:13, bateman

Az XMS felhívására handras blogjában olvastam egy spontán iPig fotózási versenyt, s mivel jómagam is rendelkezem egy jópofa malaccal, hát úgy döntöttem, hogy újra előveszem az iPad témát, és egy eddig sosem látott szemszögből mutatom be a bejelentés pillanatát. Íme:

Kulcsszavak: Fotó Kütyü

6 hozzaszolas

- moziztam -

01:33:16, bateman

Én még mindig az a fickó vagyok, aki szeret moziba járni. Hiába jön ki egy film torrentben, hiperszuper minőségben, akár a hónapos csúszások ellenére is megvárom a mozipremiert, szépen elballagok egy filmszínházba, és megnézem az engem érdeklő filmeket. Aztán vannak napok, mikor már magam sem értem, hogy mit szereték még a mozilátogatásban – mint például ma. Az mondjuk nem érdekel, hogy a mozijegy drága, mert mi olcsó manapság, mellesleg nem vagyok híve annak az életnek, hogy azt számolgatom, vajon mennyit spórolnék, ha nem mennék el mondjuk hetente egyszer filmet nézni...

Ellenben mikor a moziban tíz perccel a kezdés után még nem mehetsz be a terembe, kétszer kell megnézed a reklámot, és egy sorba ülsz három igénytelen franciával, akiknél nincs egyetlen papírzsepkendő, így két órán át kell hallgatnod, ahogy az egyik folyamatosan szívja fel a taknyot az agyába, nos, akkor már én is elgondolkodom, hogy miért is nem itthon néztem meg az adott filmet, HD-minőségben, kényelemben – kóla, popcorn, nachos itt is lehetne.

Az pedig már csak a hab a tortán, hogy a ma esti választás is elég gyatra volt. Persze erre számítottam, hiszen épeszű kritikus közepesnél jobb értékelést nem adott a Book of Eli-ra, de én posztapokaliptika-mániás (van ilyen?) vagyok, így minden baljós jel ellenére beneveztem az új Denzel Washington mozira. Amit részben untam, mert feszültséget nem sikerült összehozni benne, nem mellesleg tele volt ordító hibákkal, a történet ráadásul elég kiszámíthatóra sikeredett, és részemről nem ájultam el a Fallout világ és a Fahrenheit 451 "filozófiájának" összemosásától sem.

Szóval nem volt ez egy sikeres este, de idealista lévén nem zárkózom el egy hétvégi szépítés lehetőségétől.

Kulcsszavak: Filmek

5 hozzaszolas

2010/02/25

22:51:55, bateman

Félig üres? Félig teli?

10 hozzaszolas

2010/02/21

09:26:48, bateman

Minden kétséget kizáróan sikerült a hétvégére összeszednem valami kórságot. Ez szombat délután még csak egy elképesztően heves fejfájás képében jelentkezett, és miután sikerült aludnom egy keveset, úgy hittem ennyivel megúsztam a dolgot. Tévedtem, ugyanis estére a tompa lüktetéssé szelidült fájdalom mellé megérkezett némi gyulladás is, ami szép lassan ráhúzódott a fülemre, az ínyemre, majd estére a nyelőcsövemre is, minek következményeként lezajlott közepesen rövid életem egyik legszörnyűbb éjszakája, ugyanis a maszk szerű fájdalomnak köszönhetően képtelen voltam álomra hajtani a fejem.

Az ágy minden négyzetcentiméterén próbáltam aludni, kipróbáltam minden technikát, hiába, a fáradtság csak fél hat magasságában (nagyjából az őrület határán) vett le a lábamról, hogy aztán kilenckor már ismét -- korántsem tünetmentesen -- ébren legyek. Amellett, hogy roppant szarul vagyok, kissé nyomaszt a tudat, hogyha dárda áll ki a fejemből, nekem holnap akkor is dolgozni kell mennem...

16 hozzaszolas

2010/02/20

Note

21:14:43, bateman

Sose tüsszents egy teli pohárral a kezedben...

21 hozzaszolas

2010/02/17

Legoblog (LEGO 7685)

13:59:15, bateman

A mostani szett kivételesen nem egy új szerzemény, hanem lényegében az egész legómániám kezdete, hiszen a karácsonyi nyitó csomagom egyik darabja, s mint olyan, az új legó gyűjteményem legjobb darabja (amit valószínűleg a jövőben nehéz lesz bárminek felülmúlni).

(Tovább...)

Kulcsszavak: Legoblog

22 hozzaszolas

- tavaszváró -

10:58:44, bateman

Tegnap megbizonyosodtam róla, hogy van ember, aki még nálam is jobban utálhatja a telet. Maga a megvilágosodás úgy jött, hogy Gáspár cimborámmal ellátogattunk a Kópia nevezetű vendéglátóipari-egységbe, mely a Zichy Jenő utcában található, és hazafelé menet elballagtunk egy autó mellett, melynek orr részét nagyobb mennyiségű hó takarta, a szélvédője pedig úgy istenesen pókhálósra volt törve. Persze gyorsan ki lehetett találni, hogy az égből aláhullott, részben még fagyott, több kiló súlyra tehető tetőlavina okozta a kárt, amely kapcsán három dolog villant át azonnal az agyamon:

1.) Most már tényleg tuti, hogy van aki nálam is jobban rühelli a telet.

2.) Remélem sosem élem át egy ilyen tetőcsomag nyakamba pottyanását.

3.) Most már legyen tavasz, de kurva gyorsan.

Kulcsszavak: Mindennapok

1 hozzaszolas

2010/02/16

Valentin nap

20:36:51, bateman

Szóval volt ez a film, a Valentin nap, amit igen ciki lett volna egyedül megnézni, de végül úgy alakultak a dolgok, hogy lett társaságom, így szombaton meg is tekintettük ezt az alkotást. Maga a film körülbeül fél órával hosszabb a kelleténél, illetve van benne néhány kínos, illetve felesleges karakter, továbbá bebizonyosodott, hogy az amerikaiak még mindig képtelenek leutánozni az angolokat, így ismét nem született meg az új Igazából szerelem.

(Vigyázz, spoileres lesz...)

Amúgy én jókat röhögtem az egyes jeleneteken, de azt azért muszáj megjegyeznem, hogy a forgatókönyv meglehetősen trehány munka volt. Nem térnék ki mindenre, de volt egy borzasztóan nagy baki a filmben, ami nem is tudom, hogy nem szúrta ki a készítők szemét. Van ugyebár Patrick Dempsey karaktere, aki egy csalfa sebész (hű de eredeti, átszökött a Grace Klinikából), és szédíti a Jennifer Garner által játszott naiv nőszemélyt. Namost a szitu az, hogy a fickó azt hazudja a nőnek, hogy San Franciscoba kell utaznia egy műtétre, ezért nem lehet vele Valentin nap este. Persze nem megy sehova, hazamegy a feleségéhez és minden oké is lenne, ha a szerelmes szerető nem venné a fejébe, hogy elutazik a fickó után...

És itt jön a marha nagy hülyeség, ugyanis Garner karaktere valóban felül egy gépre, hogy vacsoraidőre odaérjen a városba. Megérkezvén el is megy az ottani kórházba, és itt az írók váratlanul elfelejtették, hogy mit is firkáltak korábban. A kórház ugyanis hirtelen átkerül Los Angelesbe (bemondják egy telefonba), és az összes nővérke tudja, hogy a derék doktor házas, és még azt is elárulják a hősnőnknek, hogy hol fog este az aszonnyal vacsorázni. Ő persze el is megy jelenetet rendezni, és hirtelen végképp elfelejtődik, hogy ő elvileg San Fransiscóban van, vissza kellene repülnie, és esélye sem lenne odaérni a késő délutáni szerelmes falatozásra...

9 hozzaszolas

14:41:29, bateman

Néha egészen megdöbbenek, hogy az embereknek mennyire nincs realitásérzéke. Jó példa erre a mai reggel, mikor is 15 percen belül háromszor kaptam meg ugyanazt a levelet egy embertől, amiben szó szerint felszólított arra, hogy az e-mailbe bemásolt (általa írt) hírt pakoljam ki a magazinunk weboldalára. Miután háromszor is átböngésztem a levelet, a következő gondolatok merültek fel bennem.

1.) Valaki teljesen ismeretlenül honnan veszi a bátorságot, hogy lényegében utasítson egy hír megjelentetésére, illetve ha már el szeretné érni az írása publikálását, akkor miért nem képes a minimális udvariassági formulákat bevetni (bemutatkozás, a kérés kultúrált tolmácsolása, és nem utasítás...)?

2.) Az úriember a levele tanulsága szerint újságíró, ami után az első pont hatványozottan érthetetlen, ahogy az is, hogy miképp volt képes ugyanazt a levelet ugyanazokkal a helyesírási hibákkal és pongyola fogalmazással elküldeni (jelzem: nem véletlenül küldte el háromszor, mindhárom változaton "szerkesztett" kicsit).

3.) Eleve ha van egy írásom, akkor azt nem egy e-mail-be másolom be, hanem csatolt dokumentumként kapcsolom a levélhez (habár ez belátom, triviális dolog).

4.) Az, hogy az említett hír tele van ordas helyesírási hibákkal, a fentiek fényében már nem is meglepő, ámbár újságíróként továbbra sem értem, hogyha tényleg szerette volna, hogy ez a szöveg megjelenjen, akkor miért nem futtatott rajta végig legalább egy helyesírásellenőrzést.

Végül a non plusz ultra momentum, a hír közlésére tett felszólítást követő első mondat: "...a lehetseges tisztekltdijamat, meg megbeszeljuk kesobb". Na ez pedig már a no comment kategória.

Kulcsszavak: Véleményemvan

14 hozzaszolas

Az út

01:27:52, bateman

Nick Hornby meglehetősen könnyed Meztelen Julietje után egy valamivel fajsúlyosabb mű olvasásába kezdtem bele, méghozzá Cormac McCarthy legújabb magyarul is elérhető művébe, Az útba. Valami megmagyarázhatatlan módon vonzódom a poszt-apokaliptikus világokhoz, és az eddig elolvasott oldalak után nyugodtan állíthatom, hogy ennél letaglózóbb és élettelenebb vízióval nem igen találkoztam eddigi olvasmány- és filmélményeim során.

Szóval tetszik a teljesen kilátástalan környezet, a nyers szöveg, az apa-fiú kapcsolat ilyen lehetetlen körülmények közötti bemutatása, illetve ahogy az egész mű fel van építve, azonban eltartott pár tucat oldalig, mire megszoktam McCarthy sajátos stílusát, aminek egyik alapköve, hogy csak minimális szinten használ írásjeleket, főleg mondatközi vesszőket. Az ember agyának szó szerint át kell állnia, hogy ne ösztönösen olvasson, különben könnyű kiesni a regény ritmusából a mindenféle tagolást nélkülöző bővített mondatoknál.

Az írás ezen jellege elsőre ordas nagy hibának tűnik, aztán kiderül, hogy McCarthy egész egyszerűen így ír, és a fordítás csupán szöveghű. Elsőre tényleg zavart a dolog, aztán hozzászoktam, és rájöttem, hogy direkt jó ez a puritán stílus, hiszen tökéletesen passzol a regény sivár atmoszférájához (habár McCarthy nem csak Az útban fogalmaz így), továbbá van egy olyan előnye, hogy tényleg minden figyelmemet a szövegre összpontosítom, minek köszönhetően szinte észrevétlenül röppen el egy-egy óra.

A regénynek amúgy hamarosan jön a filmváltozata, és most már rettentően kíváncsi vagyok, hogy miképp fogják ezt a teljesen halott világot a vászonra ültetni.

Kulcsszavak: Könyvek

9 hozzaszolas

2010/02/14

11:42:17, bateman

Mondjon bárki bármit, az évek hosszú tapasztalata szerint nálam a tökéletes gyógyszer a másnapokra a jéghideg Coca-Cola. Legurítok belőle két decit, és máris barátságosabb hellyé kezd válni a világ. Már csak azt nem értem, hogy miért nincs most itthon legalább egy üveggel, holott tudtam, hogy a szombat esti házibulit követően biztosan szükségem lesz az életmentő nedűre...

12 hozzaszolas

2010/02/13

03:19:02, bateman

Hát ez egy elég szürreális este/éjszaka volt.

0 hozzaszolas

2010/02/11

Köntörfalak

20:56:31, bateman

Ugyan nem felfokozott elvárásokkal, de munka után mégis úgy indultam moziba, hogy ma egy jó filmet akarok látni. Lévén magyar alkotásra foglaltam jegyet, azért ennek a végkimenetele abszolút nem volt biztos, de jelentem, nem csalódtam, az egyetlen savanyú dolog a mai estében a gumicukor volt, amit a Köntörfalak megtekintése közben fogyasztottam.

A sztoriba nem mennék bele, hiszen ez a film veleje, legyen elég annyi, hogy egy félresikerült randi igen furcsa fordulatot vesz, és a néző komoly emberi drámák külső szemlélőjévé válik. A Köntörfalak lényegében egy kamaradarab, három főszereplővel, és egy helyszínnel, ahol a 80 perces játékidő majdnem egésze zajlik. A filmnek igazából három erőssége van, három olyan dolog, ami minden jó mozinál adott, azonban a hazai filmgyártásban csak kevesen képesek összehozni ezt: jó forgatókönyv, remek színészek, és egy kiváló rendező. Ennyi.

Esetünkben mindennek a kulcsa a forgatókönyv, ami végre nem egy fércmunka, nem egy vázlat, hanem egy jól kimunkált történet, fordulatokkal, életszerű dialógusokkal, szerethető karakterekkel. A sztori réteges, és ahogy haladunk előre, úgy hatolunk egyre mélyebbre, fokozatosan tárul fel előttünk a felszín alatt megbúvó jó néhány szál, amelyek a fináléra teljesen összefonódnak. A forgatókönyv bár ügyes munka, helyenként azért kiszámítható, ami viszont mégsem baj, lévén adott a kettes tényező, a remek színészek. Nem megkopott Blikk celebek, ficsúrok, pillanatsztárok, hanem valódi színészek, akik otthonosan mozognak a korlátolt térben, és játékukkal képesek érzelmeket gerjeszteni, hatást elérni. Nem csak úgy vannak, hanem valóban élővé teszik ezt a filmet, és akkor is működővé varázsolnak egy jelenetet, mikor mi már tudjuk, hogy mi következik éppen.

Végezetül szót kell ejteni a rendezőről, Dyga Zsomborról, aki a szűk keresztmetszet ellenére is képes volt egyenletes színvonalat tartani munkájában, hiába korlátozódik egy szobára a cselekmény 80%-a, a film egy pillanatra sem ül le, végig képes ébren tartani az érdeklődésünket. A Köntörfalak tele van hosszú, vágás nélküli jelenetekkel, lassú körsvenkekkel, méghozzá úgy, hogy a színészek folyamatosan játszanak, és a maga észrevehetetlen módján mindez olyan jól működik, hogy az egész magával ragad, elkap minket valami feszültséggel vegyes melankólia, amit végül mégis sikerül feloldani egy szomorúan könnyed befejezéssel.

Az már csak a hab a tortán, hogy az operatőri munka is remek, és a zene is a helyén van, szóval az utóbbi évek talán legjobb magyar filmje készült el, tényleg érdemes megnézni, ez a film megérdemli, hogy beüljünk rá a moziba.

Kulcsszavak: Filmek

10 hozzaszolas

2010/02/09

18:30:51, bateman

Nem vagyok nagy rajongója a haza filmgyártásnak, ugyanis azok táborát erősítem, akik szerint az általunk befizetett adóból a hazai filmeseknek (tisztelet a kivételnek) nem vizuális faszverést kellene összehozniuk, hanem olyan alkotásokat, amelyek szórakoztatnak, kikapcsolnak, de legalábbis érhetőek, és nem egy összefirkált A4-es lap alapján készülnek. Szóval van bennem némi ellenszenv a magyar mozgóké irányába, de ezen túllépve most mégis várok friss alkotást, méghozzá Dyga Zsombor új munkáját, a Köntörfalakat, amelynek előzetese, kamaradarab jellege és látványvilága teljesen megfogott. Meglátjuk, hátha ezúttal kellemesen csalódom...

Kulcsszavak: Filmek

7 hozzaszolas

2010/02/07

01:40:26, bateman

Kétségtelenül vannak vízválasztók, komoly fordulópontok az életünkben, mikor olyan tapasztalatok, hatások érnek, amelyek komoly változást (fejlődést?) hoznak, vagy egzisztenciálisan, vagy ami fontosabb, a személyiségünkre nézve, de az sincs kizárva, hogy a kettő egyszerre menjen végbe. Gyanítom, hogyha egy kicsit jobban utánagondolunk, rögtön össze tudunk szedni pár meghatározó momentumot az életünkből, amelyeknél gondolkodás nélkül meg is tudjuk magyarázni, hogy miért tartjuk ezeket jelentősnek az életünkre nézve. Anélkül, hogy megmagyaráznám a hátterüket, itt a saját listám, ami leírva akár snassznak is tűnhet, főleg a kifejtés hiányában, de számomra most nem a hatás fontos, hanem az, hogy megtörténtek.

Anélkül, hogy komolyabb önelemzésbe bocsátkoznék, négy vízválasztót tudok kapásból említeni. Az első stílszerűen egy komolyabb "bukás", még '97-ből, mikor egy év után elhagytam az esztergomi Ferences gimnáziumot. A második rá négy évre következett, mikor elkezdtem a főiskolát, majd jön a harmadik, a költözés Pestre, és az első valódi állás megszerzése, végül negyedikként mikor (jó pár csapongás és próbálkozás után) olyan munkakörbe kerültem, ami már nem csak pénzforrás volt, de szenvedély, kihívás és élvezet is egyszerre. Mind a négy esemény egy váltás volt, egy korábbi korszak lezárulta, és szerencsére elmondhatom, hogy négyből három abszolút pozitív fordulatnak bizonyult.

S, hogy miért jutott ez eszembe most? Miért éreztem úgy, hogy bele kell ezt vésnem a blogomba? Az ok egyszerű; hosszú ideje gondolkodom ezen, s a helyzet az, hogy várok, vágyok egy újabb jelentős mozzanatra, s alkalomadtán szimplán szeretem megfogalmazni, hogy mi az, ami a felszín alatt foglalkoztat -- esetünkben az, hogy jó lenne ismét lépni egyet előre.

Kulcsszavak: Inside

6 hozzaszolas

00:01:20, bateman

Az okosak szerint először mindennek fejben kell eldőlnie, gyakorlatban csak ezt követően fognak összejönni a dolgok. Az esetben, hogyha tényleg így van, akkor jelentem, hogy részemről kezdődhet a gyakorlat...

Kulcsszavak: Inside

1 hozzaszolas

2010/02/06

Legoblog (Lego 7731)

16:11:12, bateman

A héten egy egészen új módját választottam a legóbeszerzésnek. Annyi már bizonyos, hogy játékboltban vásárolni csak a legvégső esetben szabad, előbb a neten kell körbenézni, aztán jöhet a Tesco, ahol mindig van valami leárazás, illetve adottak az alternatív megoldások, mint például a legópiac, ahol a héten szereztem be az alábbi kis készletet, méghozzá féláron, potom ezer forintért.

(Tovább...)

Kulcsszavak: legoblog

21 hozzaszolas

2010/02/04

- a nagy zabálás -

21:44:40, bateman

Bár tisztában vagyok vele, hogy a Trófea étteremlánc nem a kulinária csúcsa, ennek ellenére szeretem azokat az estéket, mikor hagyományszerűen összegyűlünk a srácokkal, és három óra tömény eszem-iszom közben megvitatjuk az elmúlt hónapok eseményeit. Átvesszük kivel mi történt, hogy alakulnak a dolgaink, illetve mindig előtörnek a régi emlékek is, felidézzük a közös élményeket, jókat röhögünk az egykori sztorikon. Így történt ez ma is, s miközben átbeszéltük a nyár óta történteket, volt előétel, főfogás (ez többször is), levezetés édességekkel, majd a végén elégedetten "gurultunk" ki az étteremből, hogy néhány hónap múlva ott folytassuk, ahol ma befejeztük...

14 hozzaszolas