Ha nem látjuk, mutasd meg nekik
az alagút a fény után van, ott volt
mindig ott voltál, hogy láss és látass
mindennél több, semminél kevesebb
miért mutattad végzetem kecskevér
öntözte kapuit nekem? én lennék a
halálom, halálod, halála mindeneknek
és nem tudnám miért állok idekint
a fény nekem az út eleje, az út
maga a fényesség és nincs hová
nincs tovább onnan lennem messzebb
vagy távolabb kerülnöm nem lehet
túl a gonoszságon és jón, meglelem
magamba zárva végső kérdéseimet
válaszként ha rájuk tekintek megértem
magam és sosemvolt létezésemet
le a tetejére
