cápák úsznak el az ablakom alatt
én tudom és te látod őket, de nem
hiszed el, mert én nem mondom neked
mindent megteszünk a békéért
aztán ha az ablakon lassan folynak át
a jéghideg vízcseppek nem mondom el,
hogy sós ízt hagynak maguk után
nyári eső ittmaradt keserű íze csak
ha ébrednék és lábam tüskék moszatot
érez szólj rám, hogy mosolyogjak legalább
egyszer mielőtt a tenger arcomba szakad
mély levegőt csókoljak szájadból magunknak
le a tetejére
