Ha nem csinálok semmit
megvet a világ, élén veled
ujjal mutogatsz rám és elnézel
ha szemünk találkozna
és ha mégis megmozdulok
teszek néhány lépést
megijedsz attól akivé tesz
az út és az út pora
adsz nekem néhány percet
amit a fuldokló is kap
a kötél és a semmi fölött
őrülten kapálózva a pillanatért
az emberek őrültek, a világ eszement,
a várossal baj van és a lelkem is beteg
mégis miért maradék melletted?
mégis miért maradnál mellettem?
kezemmel morzsolom az idők
epeszín homokját és bámulom
ahogy a szél a bítófák gyömölcseit rázza
mikor a holttestek összeérnek megszakad a film
le a tetejére
