péntek
Amikor csak magam vagyok itthon mindig szól a
zene. A ház legtávolabbi zugában is, váltakozó hangerőval hallani.
Régi épület így viszi a hangot. Üljek bár a kád hűlő vizében vagy a
nappali kanapéjában olvassak éppen, esetleg franciaágyon nyújtozzak
el barátnőmmel. A péntekek mindig jók életemben, ebben
bízhatok.
Ma reggel felkeltem, felkeltünk. Csináltam
reggelit. Délelőtt játszottam, de kiesett a kezemből az irányító.
:) Majd ebédeltünk és magamra maradtam a csendben. Később elmentem
moziba, majd hazajőve ismét nem tudtam játszani. :) Megint magam
vagyok és este átjön kedves ismerősöm, hogy videózzunk. Mindig is
ilyen napra vágytam, hogy így telik majd az életem.
miért van az akkor hogy mégis máshová vágyom
gondolatban? más mellett lennem és reménytelenül hazatérni
akár...talán nem is tudom mit akarok
le a tetejére
