Nem értem én ezt...

Az definitíve úgy van, hogy nyilván édesapám készíti a világ legjobb marhapörköltjét friss lábszárból. Ma azonban voltam vásárolni a Lakásbólotthont nevű barkácsboltban (itt egyébként kizárólag komor tekintetű borostás pasasok nézegetik az ütvefúrókat és házaspárok mustrálják a csaptelepeket). Tulajdonképpen zuhanyfüggönyt vettem, valamiért ez volt a csaptelep és az ütvefúrók mellett a harmadik igen zsúfolt hely. Itt bő tíz percet kellett várnom, hogy elkotródjon onnan mindenki és odaférjek. Biztos ennek is szezonja van, mint a cseresznyének.

Aztán remek marketingérzékkel megáldott emberek beolvastatták egy rekedt hangú nővel, hogy "akijáratnáltalálhatóétterembennagyonfinomételekolcsón" valamint "ésagyorsabbkiszolgálásérdekébenkérjükvegyékigénybeakertészetnéltalálhatókasszákatis"

Úgyis dél volt, én pedig még nem ettem semmit, szóval fizettem a kertészetnél és benéztem az étterembe. Az ételek árai első ránézésre semmiképpen nem az olcsó kategóiába sorolhatók, de hát ettől még lehet jó, ugye. Aztán kíváncsi lettem a marhapörköltre, gondoltam megnézem, mielőtt kipróbálnám. A néni megmutatta, kicsit szétfőttnek tűnt ugyan, de "a fogam legalább nem törik bele" alapon kértem egy adagot.

Tulajdonképpen nem is szétfőve volt, pusztán a nagyméretű jégkristályok roncsolták szét teljesen az eredeti rostszerkezetet. Mirelitpörkölt, ki tudja hanyadjára felmelegítve. Felmelegítve egyébként is csak a töltött káposzta jó a néphit szerint. Eredetileg egyébként nagyon finom lehetett, de az azóta eltelt idő már éreztette a hatását: gyakorlatilag eluralkodott a semmivel össze nem téveszthető igazán avas íz.

Tulajdonképpen csak annyit akartam írni, hogy ettem egy avas marhapörköltet az Obiban, Ti ne csináljátok utánam.