Nem értem én ezt...

A hétvégén voltunk Bujákon, majdnem sikerült feljutni a várromhoz is, de ekkor vissza kellett fordulnunk, mert jöttünk táncolni. A tangóba majdnem belerokkantam, egyszerűen valamiért nem tudom tisztességesen tartani a vállamat :-(

Vasárnap aztán zabáltunk egy nagyot a Lancelotban, miközben megtudhattuk, hogy hamarosan újabb keresztelő lesz a társaságban. Na jó, még mondjuk úgy 30 hét múlva. Tegnap aztán hazaesve annyi erőm volt, hogy beledőljek az ágyba. Bár így kipihenhettem volna magam, de iszonyú rémálmok gyötörtek mindenféle huligánokkal és auditorokkal. Valószínűleg valahol megfázhattam, mert most éppen nem egyáltalán kapok levegőt az orromon keresztül. Aztán ma kiderült, hogy tegnap este a kolléganőm anyósa is elhunyt, így aztán még egy darabig mindig nem jön dolgozni, intézi az újabb temetést.

Ma persze pont emiatt egymillió dolgom lett volna, ehelyett kvázi egész nap egyetlen ötaldalast szerződést fogalmaztam.

"Ma is egy lehetőség, de mi van ha nem jön el?

Mit tehet az ember, így húszon túl, a harminchoz közel?"