Nem értem én ezt...

Hát, rég volt már ilyen jó hétvégém. Pénteken lementünk Jászkisérre, ahol az új karórámnak végre sikerült összeszinkronizálnia magát az atomórával. Valamint ettünk, ittunk, aludtunk. Szombaton ebéd után vissza Budapestre, majd táncóra után irány a Colorado, amit először kedves barátunk útaigazítása alapján a Bartók Béla utcán kerestünk, de ott ugye egy másik amerikai állam található, ami Nevada. Colorado az Almássy téren van, ahonnan kvázi elindultunk. A hideg tonictól meg is fájdult egy kicsit a torkom. Másnap ebéd Zsámbékon, majd hatalmas szieszta és egy roppant romantikusra rendezett film megnézése után vissza a fővárosba. A filmet annyira egyszerű cselekményszállal rendezték, hogy bár én már-már megláttam a végső csavart (a barátnő által fagyállóval megmérgezett tehén tejéből ivó kismama babája betegen születik meg), végül soha nem derült ki, hogy miért is jött szegény csecsemő génhibásan a világra. Este ezek után már nem voltam álmos, de így is gyorsan sikerült elaludnom és végre kipihenten kezdhetem meg ezt a hatnapos munkahetet...