Tudomásomra jutott, hogy tehetséges és reménybeli futball-isten vagyok. A barátaim ölre mennek értem a Facebook-on.
Eddig azt hittem, az Internet csúcsa a virtuális gyereknevelés...
Gizikével ma frankón..! :)
Azt a pillanatot azért sosem felejtem el, amikor kibontottuk az ajándékainkat, egymásra néztünk és röhögtünk. :D
Hiába, az évek... összecsiszolódtunk jól. :)
Jó volt nagyon, és Szárit is jó volt megint látni. :)
Gétől egyébként megkaptam a Boszorkányok órája 2. részét, úgyhogy gyorsan félreteszem a másik két könyvet és elkezdem ezt olvasni. :D
Függöny vagyok, nah. :)
Utaztunk hazafelé a metrón, és épp röhögni kezdtem a faszin, hogy egy kitömött sólymot hoz a kezében felszálláskor, mire gyanús lett, hogy a madáron rajta van a fütyisapka. És lőn, mikor elindult a szerelvény, szerencsétlen tyúk kibillent az egyensúlyából, és bősz szárnyverdeséssel próbálta visszaszerezni.
Zsuzsival negyed órát röhögtünk az ide vonatkozó tarhálósszövegen, amit a Moszkván egy pank elsüthetne.
"Figyejjémán, nincsekkissólymodköccsönbee?"
