A Fönököm, a kisebbik, akit szeretek, a tegnap megkérdezte szólíthat-e Martonkának (így csak a közeli barátaim ismernek)...., tulajdonképpen ezt annak tulajdonítom, hogy a Mari szülinapi buliján (lásd előző bejegyzések) igencsak megforgattuk egymást, és azt mondta másnap (jóllehet a következtetéseit mindig csendben, magának vonja le), hogy érdekes a felfogásom, ilyet ritkán látott....
le a tetejére

