Zsán Misel
Pontokba foglalva:
- Húsz percet késett, addig olyan idegtépő chilloutzene ment, hogya vízcsobogásra hasonlító prüntyögéstől kétszer ki kellett menni pisilni és dohányozni.
- Szép volt hogy átsétált a dühöngőn, és lepacsizott mindenkivel, úgy ment fel a színpadra, de sajnos három méternél nem sikerült közelebb jutni hozzá
- Kicsit hosszan beszélt az elején, és szerencsétlen tolmácskölyköt kábé tizenháromezren röhögték ki egyszerre, annyira rossz volt. Jó, JMJ nem könnyítette meg a dolgát, de könyörgöm, aki szinkrontolmácsnak adja el magát egy ekkora produkcióhoz, az ne bakizzon.
- Tisztességes iparosmunka keretében lenyomta a komplett Oxygene 1-6-ot sorrendben (ez kurvajó volt, így egészben, bár aki nem ismerte magát az albumot, csak JMJ egyéb slágerszámait, annak valószínűleg nem volt akkora élmény.), majd egy kis szünet, és az Oxygene 7-13 -ról jött egy pár szám. Aztán vége. WTF? Másfél órát játszott összesen, ami azért a középsúlyos pofátlanság határát verdesi.
- Vizuálisan nagyrészt neonszínek. Sehol egy spotreflektor, vagy egy lézernyaláb, visszafogott szórt világítás, tiritarkában. Két szép Show-elem viszont volt: a színpad fölötti, 45°-ban döntött bazinagy tükör, illetve az Oxygene lemezborító koponyás földgömbje megépítve rendes 3D elemként, amit a kivetítőn forgattak, bejártak, belementek.
- Hangosítás végre úgy-ahogy rendben volt, kicsit a basszus erős volt néhol, meg a gitárszinti széttorzult, de a keverőpult mellől jól hangzott az egész.
- Pável Nándor utcazenész a mennyekbe ment, mert miután JMJ tegnapelőtt Budapesten kolbászolt, meglátta a srácot valami érdekes ufo-alakú fémdobon játszani, és előállt azzal a meglepő kérdéssel, hogy nincs-e kedve tökikémnek holnap fellépni vele az arénában egy közel teltházas koncerten? (ezt a jelenetet azért megnéztem volna :) )
Most következik a személyeskedés része: -Zsánmisell, te huncut francia boszorkánymester, kettétört volna a Hammondorgonád, ha még rádobsz a végére egy Equinoxe 5-öt, vagy egy Quatrieme Rendez-vous-t ?
Oké hogy vegytiszta és szigorú nosztalgia volt az egész, de dobhattál volna némi morzsát a plebsnek.
Zsuzsi szerint Jean Michel Jarre nem is klasszikus értelembe
vett zenész, hanem valami alkimista, aki hat-nyolc pulton főz
egyszerre varázsitalokat, és ide-oda ugrál hogy kavargassa,
fűszerezze a főzeteket. Nem tudok vele vitatkozni. Minden rövidsége
és apró bosszúsága ellenére nagyon jó volt a koncert.


























